„Lira da braccio” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: nl:Lira da braccio |
újraír, bővít |
||
1. sor:
{{Hangszer infobox
| név = Lira da braccio
| kép =
| képméret =
| képaláírás = Lira da braccio, [[Bartolomeo Montagna]] festménye, 1500 körül
| más nyelveken = [[angol nyelv|angol:]] ''x'' <br/> [[francia nyelv|francia:]] ''x'' <br/> [[német nyelv|német:]] ''x'' <br/> [[olasz nyelv|olasz:]] ''lira da braccio''
| rokon hangszerek = [[Lira da gamba]], [[Líra (hangszer)]]▼
| besorolás = [[Kordofon hangszerek|kordofon]] → [[lant]] <br/> [[Vonós hangszerek|vonós]]
| hangszerjátékos = Lírás▼
| menzúra = 320–410 mm
| csőhossz =
| hangolás = dd´–gg´–d´–a´–e"<ref name=Lanfranco>[[Giovanni Maria Lanfranco]]: ''Scintille de Musica,'' 1533</ref>
| hangminta =
| hangterjedelem-kép =
| hangterjedelemkép-méret =
| hangterjedelemkép-aláírás =
}}
A '''lira da braccio''' a [[reneszánsz]] korának fontos, jellegzetes [[Vonós hangszerek|vonós hangszere]]. A 15–16. századi [[Olaszország történelme|itália]] udvari költő-zenészei használták elsősorban [[Líra (műnem)|lírai]] és narratív költeményeik improvizatív zenei kíséretére. Neve ellenére hangszertanilag nem tartozik a [[Líra (hangszer)|lírák]], azaz a járomlantok közé, hanem a [[középkor]]i [[fidula]] utódja.<ref>A hangszerek [[Sachs–Hornbostel-féle osztályozás]]ába a 321.322-71 számon illeszthető be: vonóval megszólaltatott doboz-nyaklant.</ref>
==
A [[Bizánci Birodalom]]ban, miután az ógörög [[Líra (hangszer)|líra]] már feledésbe merült, a líra, vagyis „lüra” (λύρα) hangszernevet [[vonós hangszerek]]re alkalmazták. Ez az elnevezés később [[Olaszország történelme|Itáliában]] is megjelent a lira da braccio és a [[lira da gamba]] nevében. A [[reneszánsz]] pszeudo-archeológiája ráadásul e hangszereket valóban az antik líra utódjának gondolta: a kor képzőművészeti alkotásain [[Apollón]], [[Orpheusz]], [[Homérosz]], [[Dávid zsidó király|Dávid király]] kezében is lira da braccio látható. Ezt a tévhitet végül [[Vincenzo Galilei]], a csillagász [[Galileo Galilei|Galilei]] apja cáfolta meg 1581-ben a ''Dialogo della musica antica et della moderna'' című művében.<ref>John Henry van der Meer: Hangszerek 50. o.</ref>
A lira da bracciót a 16. századi irodalomban sokszor csak ''lira,'' sőt ''viola'' néven említik, de előfordul a ''lira di sette corde'' vagy a ''lira moderna'' elnevezés is.<ref name=NG>New Grove Dictionary</ref>
==
A lira da bracciónak széles, általában bundozatlan fogólapja, szív vagy levél formájú, a fiduláéhoz hasonló [[Hangolófej|kulcsszekrénye]] van elölről kezelhető [[hangolókulcs]]okkal. A [[húrláb]] csak enyhén ívelt, hogy megkönnyítse a többszólamú játékot. A teste kávás felépítésű, formája kezdetben enyhén karcsúsított ovális, később a dereka a csípővel szögben csatlakozik, majd a későbbi [[hegedű]] formájához közelít.<ref name=BR>Brockhaus Riemann</ref> Testformájának jellemző sajátossága, hogy a húrtartó gombjánál a körvonala kissé szögben bevágódik. Testének méretei a mai [[hegedű]] nagyságától a [[brácsa]] nagyságáig terjednek, testhosszúságuk 38 és 59 cm közé esik. Menzúrája ennek megfelelően 320–410 mm.<ref>{{opcit|név=Jones|oldal=1}}</ref>
Az ógörög [[Líra (hangszer)|lírának]] megfelelően hét húrja van, ebből kettő a fogólap mellett futó [[burdon]]húr. A húrok hangolása, elnevezése: dd' – ''bassi,'' oktávban kettőzött burdonhúr, gg' – ''bordoni,'' a fogólap fölötti húrok legmélyebbike oktávkettőzve, d' – ''tenore,'' a' – ''sottanella,'' e" – ''canto.''<ref name=Lanfranco/>
Egy fennmaradt líra da bracciót, az [[Andrea da Verona]] által 1511-ben készített, a [[bécs]]i ''Kunsthistorisches Museum''ban őrzött hangszert kávás módon építették, de még nem a később megszokottá vált módon, nedvesen, meleg vason hajlították meg a káva alkatrészeit, hanem egy darabban, fűrésszel kanyarították ki egy vastag deszkából. A korpusz belsejében sem gerenda, sem [[Lélek (hangszerrész)|lélekfa]] nincs.<ref>{{opcit|név=Rault|oldal=7}}</ref>
== Használata ==
Nevének megfelelően a lira da bracciót ''da braccio'' tartással, tehát a későbbi [[hegedű]]höz hasonló helyzetben szólaltatták meg. A képi ábrázolásokon a zenész a bal vállához szorítja a hangszert, de legtöbbször a kulcsszekrénye kisebb-nagyobb szögben lefelé dől. A hangszer alsó húrjait akkordjátékra használták, ennek megfelelően vonója nagyon hosszú, vagy ha rövid, a vonó szőre a lehető legtávolabb van a pálcájától. A fogólapon hármas- és négyesfogásokat alkalmaztak, sőt, egyes képeken úgy látszik, a bal kézre húzott fémgyűrű segítségével a fogólap melletti húrokat is megrövidíthették. A felső két-három húron dallamot, passzázsokat játszottak. A hangszeren kísért énekszólam hangterjedelme a líráé alatt, [[basszus]]ban volt.<ref name=NG/>
<center>
<gallery>
File:Lira da braccio.png|Lira da braccio bundokkal [[Michael Praetorius]] ''Syntagma musicum'' című művéből (1619)
File:Luigi Pulci Lira da braccio.jpg|Énekes lira da braccióval, Luigi Pulci [[fametszet]]e (kb. 1500)
File:Montagna lira da braccio.jpg|Lira da braccio [[Bartolomeo Montagna]] festményén (kb. 1500)
</gallery>
</center>
== Források ==
* {{NewGroveMusic}}
* {{BRZene|2}}
* {{VanDerMeer}}
* {{RaultModifications}}
* {{cite book |last=Jones |first=Sterling Scott |title=The lira da braccio |year=1995 |publisher=Indiana University Press |location= |id=ISBN 0-253-20911-0 }}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Portál|zene}}
| |||