„Trasimenus-tavi csata” változatai közötti eltérés

→‎Előzményei: ráncfelvarrás
(Julián-naptár)
(→‎Előzményei: ráncfelvarrás)
 
==Előzményei==
A rómaiak, meglepve és megriadva [[Tiberius Sempronius Longus]] veresége miatt a [[Trebiai csata|trebiai csatában]], azonnal hozzáláttak az előkészületeknek, hogy elhárítsák az északról érkező új fenyegetést. SAemproniusSempronius vissaatértvisszatért Rómába és a Szenátus[[senatus]] a [[Kr. e. 217]]. évben új consulokat választott: [[Gnaeus Servilius Geminus]]t és [[Gaius Flaminius]]t. Utóbbit alig nevezteknevezték ki, máris az fenyegette, hogy leváltják, mert úgy hagyta el Rómát, hogy nem végezte el a consullá[[consul]]lá választottak számára kötelező rituálét..<ref>[[Livius]], ''[[Ab Urbe condita]]'', XXI.64</ref> A Szenátussenatus azzal bízta meg Serviliust, hogy vegye át a [[Publius Cornelius Scipio]] vezette sereg fővezéri tisztjét. Flaminius Sempronius serege maradékának a vezérségét kapta. A trebiai veszteségek pótlására felállítottak négy új légiót is. Az új erőkterőket megosztottak a két consul közt.<ref>Livius, ''Ab Urbe condita'',21.63</ref> A trebiai és [[Ticinusi csata|ticinusi csaták]] utaniutáni helyzetben Flaminius serege dél elé fordult, hogy Róma közelében készítse elő a védekezést. Hannibal azonnal követte, csakhogy ő gyorsabban haladt a római seregnél Róma felé és hamarosan meg is előzte őket. Flaminiusnak gyorsítania kellett a menetet és csatára bírni Hannibalt, mielőtt az eléri Rómát.
 
Eközben arra várt, hogy egy Servilius vezette másik sereg csatlakozzon hozzá. De mielőtt ez megtörténhetett volna, Hannibal nyílt csatára kényszerítette, azt a területet pusztítva, amelynek a megvédésével Flaminiust megbízták. [[Polübiosz]] szerint ''„amint (Hannibal) elhagyta Faesulae környékét, és a római táboron valamivel túl lerohanta a vidéket, Flaminius izgatottá vált és felbőszítette, hogy az ellenség semmibe veszi: és ahogy a vidék pusztítása folyt, és minden irányban a felszálló füstből lathatóvá vált a rombolás, már nem maradt türelme, hogy elviselje a látványt.”''."<ref>[[Polübiosz]], ''[[Hisztoriai]]'', 3.82; Ld. még Livius, ''Ab Urbe condita'', 22.3.</ref>
 
Hannibal azon fáradozott, hogy aláássa Róma szövetségeseinek hűségét, megmutatva, hogy a Köztársaságának[[Római Köztársaság]]nak nem áll hatalmában megvédeni őket. Flaminius ekkor még táborában maradt [[Arezzo|Arretium]]nál. Miután nem tudta Flaminiust csatába vonni, Hannibal ellenfele balszárnya felől elvágta a rómaiakat a fővárostól. Flaminius mégis a táborban tartotta seregét. Hannibal erre [[Apulia]] felé vette az irányt, abban a reményben, hogy Flaminius követi és egy magaválasztotta helyen felveszi vele a harcot.<ref> Polybius, ''The Histories'', 3.81-83; Livy, ''Ab Urbe condita'', 22.4.</ref>
 
[[Fájl:Trasimene battlefield.JPG|thumb|right|250px|Ezen a helyen zajlott a csata - a tópart ma.]]