'''Kroiszosz''' ({{latinul|Croesus}}, elterjedt alakban Krőzus) az [[i. e. 46. századbanszázad]]ban élt lüd király, akinek gazdagsága legendás volt. A kis-ázsiai [[Lüdia]] utolsó uralkodójaként i. e. 560-547 között ült birodalma trónján, amire apja, [[II. Alüattész lüd király|II. Alüattész]] után 35 éves korában került. Különböző ürügyeket keresve sorban háborúkat indított az ion és aiol poliszok ellen Kis-Ázsiában, melyeket hatalma alá hajtott. Uralma [[Kilikia]] és [[Lükia]] kivételével kiterjedt [[Kis-Ázsia]] nyugati részére, országát keleten a [[Halüsz]] folyó választotta el Perzsiától. Személyéről [[Hérodotosz]] írásaiból szerezte az utókor a legtöbb információt. Ezek szerint találkozott [[Szolón]]nal is Lüdia fővárosában [[Szardeisz]]ben, akivel nevezetes párbeszédet folytatott. Ő volt az első uralkodó, aki arany és ezüst pénzérméket veretett és ezzel megteremtette a valódi pénzt, melynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta. Jelentős összeggel támogatta az ókor hét csodája egyikének, a szardeiszi [[Artemisz]] templomnak az építését. A perzsák elleni hadjárat megkezdése előtt jóslatot kért a delphoi jósdától, s a jóslatot félreértelmezve támadta meg [[II. Kürosz perzsa király]] birodalmát és az elvesztett háború következtében a saját hatalmát vesztette el. Haláláról többféle legenda szól, melyek közül a legismertebb Hérodotosz híradásának máglya-motívuma.
