„Autógáz” változatai közötti eltérés

160 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
* alsó hőérték: 0,105…0,110 MJ/l;
* 1l PB-gáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége: kb. 28l;
* [[Oktánszám#Motoroktánszám: MON (Motor Octane Number)|motoroktánszám]]: legalább 89 (kb. 100).
 
==Sajátosságai==
Az első kettőnél az a közös, hogy a tankban nyomás alatt lévő folyékony gáz a motorba egy kigázosítás és nyomáscsökkentés után légnemű halmazállapotban érkezik. Mivel a kigázosítás, azaz a folyékony halmazállapotból légneműbe való átmenet, hőelvonással jár, ezért az „UFO”-t a hűtőkör hőjével meg kell fűteni, egyébként a keletkező „hidrát dugó” (víz-jég dugó) a gázhozzávezetést megakadályozza. /Elfagy a gáz!/ Ezen oknál fogva, a gázüzemre való átkapcsolás csak a 30°C környékén történik, hogy a fent említett elfagyás alacsony külső hőmérsékletnél elkerülhetővé váljon.
2004 óta már LPI-gázberendezések is jelen vannak a piacon. Ezen rendszereknél egy üzemanyag szivattyú a folyékony gázt nyomás alatt az adagolócsőbe nyomja, amiből a gázsugár - adagolószelepeken át - egyenest a beömlő traktusokra kerül. A gáz légneművé váláskor föllépő hőelvonás a beömlő levegőt, a terheléstől függően 5-15 [[kelvin]] fokkal lehűti, s ez némi teljesítménynövekedéssel jár /Lásd a [[turbófeltöltő]]s motoroknál alkalmazott visszahűtés/ a kigázosításos módszerhez képest, míg az eredeti meghajtó anyaghoz, a benzinhez képest nincs változás, mivel ott is folyékony formában injektálják be a hajtóanyagot.
Az autógázzal való üzemeltetés alacsonyabb káros anyag kibocsátás mellett nagyobb futás-egyenletességet produkál, a benzin üzemhez képest, ami a gáz 105-115 közötti [[oktánszám|oktánszámából]]ából vezethető le.
 
==A gázüzemű gépjármű takarékos és egyben környezetkímélő==
Az autógáz nem megújuló energiafajta, hanem a lakosság szénhidrogén-ellátása során keletkező „hulladék”, ami nem kerülhet be az országos hálózatba. A folyékony autógáz — ami nem keverendő a földgázzal — [[propán]]-[[bután]] keverék, amellyel a jelenlegi árviszonyok mellett kb. 40-50%-kal olcsóbban utazhatunk, mint benzinnel.
 
Leginkább a sokat autózó és a nagy fogyasztású járművel rendelkezők élvezhetik előnyeit. Legfeljebb 190 Ft/liter árral kell számolnunk, ami jelenleg a fele a 100-as oktánszámú[[oktánszám]]ú benzinének!
 
A motortól, az autógáz berendezéstől valamint a gázösszetételtől és a vezetési stílustól függően a benzinre átszámított fogyasztás 15-20%-kal növekedhet. Így egy [[liter]] LPG kb. 0,8 liter benzinnek felel meg, és ha 1 liter gáz árát 160 Ft/l-nek vesszük, akkor ez valamivel kevesebb, mint 180-185 Ft-ra jön ki literenként.
 
Azonos tartályméretnél, ”[[LPG]]”-vel hozzávetőleg háromszor akkora távot lehet megtenni, mint [[földgáz]]zal.
A benzinhez képest ugyanazon gépjármű 10%-kal kevesebb [[szén-dioxid|CO<sub>2</sub>-t]] pöfög ki, míg a [[Dízelmotor|dízelhez]] valamint a földgázhoz képest is valamelyest magasabb ez az érték. (Uszkve<ref>[http://vaczakszavak.blogspot.com/2010/05/circa-uszkve.html Az uszkve szó jelentése] [[uszkve]]</ref> 2%-kal több mint a dízelé, és 5%-kal több mint a földgáz esetén.) Olaszországban indult rohamos elterjedésnek, immár 50 éve, de már a háború alatti kőolajhiányos állapotban, gáz-halmazállapotú kőszéngázzal taxikat üzemeltettek a központi hatalmak, így hazánk is.
 
Németországban 2007 óta jogszabály követeli meg az újonnan üzembe helyezett dízelmotorok koromrészecske-szűrővel való ellátását, emiatt a gázhajtás ismét reneszánszát éli például a targoncák üzemeltetése terén.
Névtelen felhasználó