„Közönséges lucfenyő” változatai közötti eltérés

| binomial_authority = ([[Carl von Linné|L.]]) [[H. Karst.]]

}}

Igen szabályosan "örvös", pontosabban álörvös elágazású fenyők (tipikus "karácsonfák"). A tobozok egy év alatt fejlődnek ki. Az Abies fajoktól a következő bélyegekben különböznek:

:- leveleik többnyire négyélűek (többnyire laposak),

 

Egy [[hektár]] lucfenyő a nyár folyamán kb. 30 kg illóanyagot bocsát ki, ami elég egy város levegőjének megtisztításához. A városok utcáira sűrűn kiültetett lucfenyők elnyelik a zajt, így a mögöttük lakó emberek szinte teljesen zajmentes környezetben élnek.

'''Magvetés'''. Magról elsősorban az alapfajokat szaporítjuk. Van azonban néhány olyan díszváltozata (fajta), amely tulajdonságait így is elég nagy arányban örökíti. Ilyen elsősorban a Picea pungens kék lombú alakköre, melynek kiválogatott magoncait 'Glauca' gyűjtőnéven forgalmazzák a díszfaiskolák. Színük nem olyan itnenzív, mint az oltott fajoké, de formájuk szabályosabb. Majdnem minden országban van néhány olyan anyafa, amely különösen nagy arányban ad kék lombú populációt. Ezkeet a faiskolák néha üzleti titokként tartják nyilván, máskor (pl. az USA-ban) magtermő plantázst létesítenek belőlük, és magjukat emelt áron hozzák kereskedelmi forgalomba. Részben örökíti sárgás lombszínét a Picea abies 'Finedonensis' és alakját a Picea abies 'Virgata', a törpe fajták magjából pedig (ha egáyltalán hznak magot) elég sok lesz a törpe utód.

A leggyakrabban [[karácsonyfa]]ként használják, és igen népszerű, mivel szép a formája, és a többi fenyőfához viszonyítva olcsó, azonban vágott fenyőként a leveleit hamar lehullatja, mivel a páradús környezetet kedveli, ezért a száraz levegőjű [[lakás]]okban [[víz]]zel töltött [[karácsonyfatalp]]ba állítják, hogy megelőzzék a [[tűlevél]]hullást.

Ezen kívül az [[ipar]]ban többféle formában hasznosítják, nagy a gazdasági jelentősége:

 

A lucfenyő fájának nagy a rezonanciája, éppen ezért nagymértékben felhasználják a különböző hangszerek gyártásánál ''(hegedű, gordonka, brácsa, pianínó)''. A sűrű északi erdőkben erre a célra különösen jól rezonáló, 100-120 éves egyedeket választanak ki. A farész évgyűrűinek egyforma vastagságúnak kell lenniük. Az északi zord éghajlati feltételek okozzák, hogy itt a lucfenyők nagyon lassan nőnek, [[évgyűrű]]ik vékonyak, a farész kemény, így különösen alkalmas muzikális célokra. Lucfenyőből készítette hegedűit [[Antonio Stradivari|Stradivari]], [[Amati]] és [[Guameri]] is.

* Szerkesztette: Szemerédi Tibor Attila

:Írta: Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

::Schmidt Gábor - Tóth Imre (2009): Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

== Külső hivatkozások ==

{{commonskat|Picea abies}}