„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

=== jav., defsort
(=== jav., defsort)
'''II. Vratiszláv''', más írásmóddal '''Ratiszláv'''<ref name=pallas/> ({{csehül|Vratislav II.}}), ([[1032]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = The Premyslids | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/bohemia/bohemia1.html#Wr2 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>/[[1033]] k.<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Vratiszláv|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/107/pc010736.html#3}}</ref> – [[1092]]. [[január 14.]]<ref name=pallas/><ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal</ref>) cseh fejedelem [[1061]]-től, király [[1085]]-től haláláig.
 
=== Élete= ==
[[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] és Jitka fiaként született<ref name=europa/>. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege<ref name=europa/>. Fivére, [[II. Spitihnyev cseh fejedelem|II. Spitihnyev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét<ref name=europa/>, így Vratiszláv Magyarországra menekült<ref name=europa/>. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt<ref name=europa/>, nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét<ref name=europa/>. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)<ref name=europa/>, [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref>, amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref>. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban<ref name=europafolyt/>. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül<ref name=europafolyt/>. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt<ref name=europafolyt/>. Hűségéért Henrik [[1085]]-ben vagy [[1086]]-ban<ref name=pallas/> királyi koronát kapott, amellyel [[1086]]. [[június 15.|június 15]]-én Csehország első királyává koronáztatta magát<ref name=pallas/>. ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/><ref>Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)</ref>) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására<ref name=europafolyt/>. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását<ref name=pallas/>: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének<ref name=europafolyt/>.
 
 
== Jegyzetek ==
{{reflist}}
<references/>
 
==Külső hivatkozások==
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Vratiszlav 02}}
[[Kategória:Cseh uralkodók|Vratiszláv 2]]
[[Kategória:Přemysl-ház|VratiszlávCseh 2uralkodók]]
[[Kategória:Přemysl-ház]]
 
[[en:Vratislaus II of Bohemia]]