„Jupiter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mami (vitalap | szerkesztései) holdak += 2; |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
50. sor:
}}
A '''Jupiter''' az ötödik [[bolygó]] a [[Nap (égitest)|Naptól]], és messze a legnagyobb bolygó a [[Naprendszer]]ben.
A Földről nézve maximális fényessége -2,94 [[magnitúdó]], ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a [[Hold]] és a [[Vénusz]] után (rövid időre a [[Mars]] vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain).
A Jupiter főként [[hidrogén]]ből áll, tömegének egynegyedét pedig [[hélium]] teszi ki, sziklás magja pedig nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja [[Szferoid|forgási ellipszoid]] (létezik egy vékony, de észrevehető kidudorodás az [[egyenlítő]]je körül). A külső atmoszférája láthatóan számos sávokra oszlik a különböző [[szélességi kör]]ökön, [[turbulencia|turbulenciát]] és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő eredmény a [[Nagy Vörös Folt]], egy óriási vihar, amit már a [[17. század]]ban is megfigyeltek.
A bolygót halvány planetáris gyűrűrendszer és erős [[magnetoszféra]] vesz körül. Legalább 64 [[hold]]ja van, köztük a négy legnagyobbat [[Galilei-holdak]]nak nevezzük, amelyeket [[1610]]-ben fedezte fel névadójuk.
Nevét [[Zeusz|Jupiterről]], a [[római mitológia|római főistenről]] kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi ([[Unicode]]: ♃).▼
A Jupitert számos [[űrszonda]] vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a [[Pioneer-program|Pioneer]] és [[Voyager-program|Voyager]] közelrepülések és később a [[Galileo]] űrszonda.
A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét [[Zeusz|Jupiterről]], a [[római mitológia|római főistenről]] kapta.
▲
== Szerkezet ==
[[Fájl:Jupiter-Earth-Spot comparison.jpg|230px|balra|bélyegkép|A Föld és Jupiter méreteinek összehasonlítása]]
A Jupiter a Naprendszer négy gázóriásának egyike; elsősorban nem szilárd anyagból áll. 142 984 kilométeres egyenlítői átmérőjével a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. A Jupiter sűrűsége 1,326 g/cm³, a második legnagyobb a gázbolygók közül, de a négy kőzetbolygóénál kisebb. A gázóriások közül a Neptunusznak van a legnagyobb sűrűsége.
75 ⟶ 83 sor:
=== Belső szerkezet ===
[[Fájl:Jupiter interior.png|left|thumb|200px|A Jupiter belső szerkezete]]▼
Még mindig létezik bizonytalanság a Jupiter belső szerkezetét illetően. Egy modell szerint a felépítés homogén, szilárd felszín nélküli, a sűrűség fokozatosan növekedik a mag irányába. Másrészt a Jupiter akár tizenkét Föld tömegű sűrű, sziklás maggal is rendelkezhet, amely a teljes tömegnek nagyjából a 3%-át teszi ki.<ref>{{cite journal | author=Guillot, T.; Gautier, D.; Hubbard, W. B. | title=New Constraints on the Composition of Jupiter from Galileo Measurements and Interior Models | journal=Icarus | year=[[1997]] | volume=130 | pages=534-539 | url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1997astro.ph..7210G }}</ref> A központi régiót sűrű, fémes hidrogén veszi körül, amely körülbelül a bolygó sugarának 78%-ára terjed ki. A hélium és neon esőhöz hasonló cseppjei ezen a rétegen keresztül kicsapódnak, csökkentve arányukat a felső légkörben.
▲[[Fájl:Jupiter interior.png|left|thumb|200px|A Jupiter belső szerkezete]]
A fémes hidrogén réteg fölött a folyékony és gáznemű hidrogén átlátszó rétege található. A gázréteg a felhőrétegtől körülbelül 1000 km mélyre terjed. Nincs közvetlen határ a hidrogén különböző rétegei között; a mélységgel a hidrogén állapota gázból folyékonyba megy át.<ref>{{cite journal | last = Guillot | first = T. | title=A comparison of the interiors of Jupiter and Saturn | journal=Planetary and Space Science | year=[[1999]] | volume=47 | issue=10-11 | pages=1183-1200 | url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1999astro.ph..7402G }}{{cite web | last =Lang | first = Kenneth R. | year = [[2003]] | url = http://ase.tufts.edu/cosmos/view_chapter.asp?id=9&page=3 | title = Jupiter: a giant primitive planet | publisher = NASA | accessdate = 2007-01-10 }}</ref>
94 ⟶ 102 sor:
[[Fájl:Jupiter from Voyager 1.jpg|thumb|250px|left|A Nagy Vörös Folt a [[Voyager–1]] képén]]
A Jupiter legismertebb alakzata a Nagy Vörös Folt, egy a [[Föld]]nél nagyobb átmérőjű, tartós [[anticiklon]] vihar az egyenlítőtől 22°-ra délre, amely legalább 300 éve tombol. Matematikai modellek azt mutatják, hogy a vihar stabil képződmény, a bolygó állandó alakzata.<ref>{{cite journal |url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1988Natur.331..689S |title=Laboratory simulation of Jupiter's Great Red Spot |first=Jöel |last=Sommeria |coauthors=Steven D. Meyers & Harry L. Swinney |journal=Nature |volume=331 |pages=689-693 |month=25 February |year=1988 }}</ref> A vihar elég nagy ahhoz, hogy akár kisméretű földi távcsövekkel is megfigyelhessük.
|author=Cardall, C. Y.; Daunt, S. J
|url = http://csep10.phys.utk.edu/astr161/lect/jupiter/redspot.html
|title = The Great Red Spot
|publisher = University of Tennessee
|accessdate = 2007-02-02}}</ref>
Kiterjedése megközelítőleg 24–40,000 km × 12–14,000 km. Elég nagy ahhoz hogy magába foglaljon két vagy három Föld-méretű bolygót.<ref>{{cite web
|url = http://www.space.com/scienceastronomy/solarsystem/jupiter-ez.html
|title = Jupiter Data Sheet|publisher = Space.com
|accessdate = 2007-02-02}}</ref> Magassága a környező felhőknél 8 km-mel is nagyobb lehet.<ref>{{cite web
|first=Tony|last=Phillips|date = March 3, 2006
|url=http://science.nasa.gov/headlines/y2006/02mar_redjr.htm
|title=Jupiter's New Red Spot|publisher=NASA
|accessdate = 2007-02-02}}</ref>
[[Fájl:PIA01627 Ringe.jpg|jobbra|bélyegkép|230px|A Jupiter gyűrűrendszere]]
[[Fájl:Jupiter.Aurora.HST.UV.jpg|
A Jupiteren más nagy viharok is vannak, amelyek azonban sem méretükben, sem élettartamukban nem közelítik meg a Nagy Vörös Foltot. A Jupiteren fehér és barna ovális alakú viharok is tombolnak, amelyek kevésbé vannak elnevezve. A fehér színűek általában viszonylag hűvös felhőkből állnak a légkör felső rétegeiben, míg a barnák melegebbek.
2000-ben egy új képződmény jelent meg a déli félgömbön, amely hasonló a Nagy Vörös Folthoz, de annál kisebb. Több kisebb, fehér ovális viharból keletkezett, ezek összeállása után intenzitása megnőtt, színe fehérről vörösre változott.<ref>{{cite web
|url=http://science.nasa.gov/headlines/y2006/02mar_redjr.htm
|title=Jupiter's New Red Spot|year=2006
|accessdate = 2006-03-09}}</ref><ref>
{{cite web|first=Bill|last=Steigerwald
|date = October 14, 2006
|url = http://www.nasa.gov/centers/goddard/news/topstory/2006/little_red_spot.html
|title = Jupiter's Little Red Spot Growing Stronger
|publisher = NASA|accessdate = 2007-02-02}}
</ref><ref>{{cite web
|last = Goudarzi|first = Sara|date = May 4, 2006
|url = http://www.usatoday.com/tech/science/space/2006-05-04-jupiter-jr-spot_x.htm
|title = New storm on Jupiter hints at climate changes
|publisher = USA Today|accessdate = 2007-02-02}}</ref>
=== Gyűrűk ===
A [[Szaturnusz]]hoz hasonlóan a Jupiter is rendelkezik gyűrűkkel, de ezek halványak, és főleg a holdakról származó porrészecskékből állnak. A Szaturnusz gyűrűivel ellentétben ezek kevesebb jeget tartalmaznak.
A gyűrűrendszer három fő részre osztható: az apró részecskék alkotta legbelső gyűrű (''halo''), a viszonylag fényes középső gyűrű és a kettős külső gyűrű (Gossamer Ring).<ref>{{cite journal
|last = Showalter|first = M.A.
|coauthors =Burns, J.A.; Cuzzi, J. N.; Pollack, J. B.
|title=Jupiter's ring system: New results on structure and particle properties
|bibcode=1987Icar...69..458S
|journal=Icarus|year=1987|volume=69|issue=3
|pages=458–98|doi = 10.1016/0019-1035(87)90018-2}}</ref>
=== Magnetoszféra ===
▲[[Fájl:Jupiter.Aurora.HST.UV.jpg|right|thumb|250px|A Jupiter aurórája UV-fényben]]
A Jupiter [[magnetoszféra|magnetoszférája]] a legnagyobb alakzat az egész [[Naprendszer]]ben. Elnyúlik egészen a [[Szaturnusz]] pályáján túlra. Ha látható lenne, az esti égbolton nagyobbnak látszana, mint a telihold. Kb. 14-szer erősebb a [[Föld (bolygó)|földi]] magnetoszféránál. A [[forgástengely]] és a [[mágneses tengely]] 11°-os szöget zár be egymással úgy, hogy az északi mágneses pólus a déli földrajzi pólus közelében van, a déli pedig az északi pólus közelében (azaz polaritása a földinek fordítottja). A Jupiter magnetoszférájának mérete a [[napszél]] hatása miatt változik. A magnetoszféra kialakulásának oka valószínűleg a bolygó belsejében lévő folyékony fémszerű burok. A mágneses pólusoknál a magnetoszféra és a napszél részecskéinek interakciójából jön létre a Jupiter [[sarki fény|aurórája]].
| |||