„Léna (folyó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pnb:دریاۓ لینا
Új térkép
9. sor:
| vízhozam = 17 000
| terület = 2 490 000
| térkép = Carte-Sakha.png
}}
 
A '''Léna''' ([[oroszcirill nyelvábécé|oroszulcirill betűkkel]] ''Лена'', [[jakut nyelv]]en ''Улахан-Юрях'' [Ulahan-Jurjah], "Nagyam. folyó"„Nagy folyó”) Kelet-[[Szibéria]] legnagyobb folyója[[folyó]]ja.
 
Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a [[tunguz nyelv|tunguz]] ''Елюёнэ'' [Eljujone] szó, aminek jelentése talán: „folyó”.<ref>{{cite book|author = Kiss Lajos|title= Földrajzi nevek etimológiai szótára |publisher= Akadémiai Kiadó|year= 1978|id=ISBN 963-05-1490-7}}</ref>
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Lena River Delta - Landsat 2000.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|jobbra|A Léna torkolata (Landsat 2000egy felvétel)műholdképen]]
 
A ''[[Bajkál-hegység'']] lejtőjén, a [[Bajkál-tó]] nyugati partjától 7&nbsp;km-re ered. Alsó szakasza az [[Irkutszki terület]]en, további része egész a torkolatig [[Jakutföld]] vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a ''[[Viljuj'']] torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a ''[[Paton-felföld'']]et megkerülve kelet felé tart, majd [[Jakutszk]] előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.
 
Az ''[[Aldan'']], majd a ''[[Viljuj'']] torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10&nbsp;km széles, de akár 20–30&nbsp;km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település.
 
Az ''Aldan'', majd a ''Viljuj'' torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10&nbsp;km széles, de akár 20–30&nbsp;km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település.
Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150&nbsp;km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000&nbsp;km² területű [[delta|deltát]] alkotva ömlik a [[Laptyev-tenger]]be. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a [[Nílus]]énál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a [[Volga|Volgáé]].
 
31 ⟶ 33 sor:
 
== Városok, kikötők ==
A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. [[Jakutia]] fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak ''[[Kirenszk'']] város ''([[Irkutszki terület]])'' alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.
 
* [[Jakutszk]] – [[Jakutföld]] fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak ''Kirenszk'' város ''(Irkutszki terület)'' alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.
* ''[[Uszty-Kut'']] – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
* ''[[Tyikszi'']] – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.
 
== Jegyzetek ==
* [[Jakutszk]] – Jakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
<references />
* ''Uszty-Kut'' – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
* ''Tyikszi'' – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.
 
== Források ==
{{commonskat|Lena_River}}
 
<references/>
== Külső hivatkozások ==
* A.A. Szokolov: [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch23b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza''] (1952)]
 
[[Kategória:Oroszország folyói]]