„Kúmisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Irán földrajza kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
5. sor:
Kúmisz az Alborz nehezen átjárható, magas hegyvonulatai és a sivatag közti termékeny sávban helyezkedett el; nyugaton Dzsibál tartomány, észak felől [[Mázandarán|Tabarisztán]] és [[Gorgán|Dzsurdzsán]], keleten pedig a szűk értelemben vett [[Horászán]] határolta. Ebben a térségben húzódott az iszlám világ központi területeit a keleti határvidékkel összekötő [[horászáni út]]nak a dzsibáli [[Rajj]]tól a horászáni [[Nisápur]]ig tartó szakasza. A tartomány fontosabb települései az út mentén sorakoztak.
Kúmisz központja az erős falakkal és kapukkal védett [[Dámgán]] volt, amely körül csekély vízellátása miatt csak korlátozott növénytermesztés folyhatott, és már a középkorban elvesztette korábbi fényének nagy részét. A rendkívüli szelességéről ismert város környékén aranybánya működött, és a tőle északra lévő hegyekben állt az [[aszaszin]]ok híres vára, [[Girdkúh]]. Kúmisz második legfontosabb települése [[Basztám]] (régi nevén Bisztám) volt, a tartomány keleti végében: Dámgánnal ellentétben termékeny földje volt, ráadásul egy [[9. század]]i [[szúfizmus|szúfi]] szent, [[Bájazid Basztámi]] (Abu Jazíd al-
Dámgántól délnyugatra fekszik a mai tartományi központ, [[Szemnán]] (korabeli neve Szamnán vagy Szimnán volt). Termékeny vidéken feküdt, legismertebb terménye a [[pisztácia]] volt. A legnyugatibb város Huvár volt (a mai [[Garmszár]] környékén), egy kicsiny, ámde népes város, amely hűs éghajlata ellenére kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezett, különösen gyapot- és gabonatermelése volt jelentős.
| |||