„Európai árfolyam-mechanizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
Mivel az eredeti ERM tagjai közül csaknem minden ország az eurózónába lépett tovább, az ERM–2-ben csak [[Görögország]] és [[Dánia]] maradt. [[2001]]-ben azonban Görögország is bevezette az eurót, így a [[dán korona]] maradt az egyetlen ERM–2-tag. A korona esetében Dánia az ERM–2 kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt: a [[Danmarks Nationalbank]], a dán jegybank az euró ellen 7,46038 dán koronában meghatározott központi árfolyamhoz képest +/− 2,25%-os sávban tartja az ország fizetőeszközét. (A valóságban azonban a korona még ennél is sokkal szűkebb sávban mozgott.)
[[Fájl:Euro symbol.svg|bélyegkép|jobbra|280px|A cél: az euró.]]
Az EU új tagállamai vállalták, hogy bevezetik az eurót (azaz előtte legalább két évvel belépnek az ERM–2-be is), csatlakozási szerződéseik azonban erre nem jelöltek meg határidőt. A [[2004]]-es (és a [[2008]]-as) [[EU-bővítés]] során az Európai Unióba lépő országok számára irányelvként szintén szűkebb lebegési sávot határozott meg az [[Európai Bizottság]] az euró bevezetésének feltételeként: a központi árfolyam körüli +/− 2,25%-ot. Nyilatkozataikban azonban az EU hivatalnokai azt is sugallták, hogy az eurózónába való döntés meghozói az adott deviza erősödését megengednék, s a szűk sávra vonatkozó szabály csak a gyengülésre vonatkozik. Ezt tükrözte az is, hogy Szlovákiának az ERM–2-ben töltött 15 hónap után engedélyezték, hogy [[2007]] márciusában 8,5%-kal, 35,4424-re értékelje fel a [[Szlovák korona (1993)|szlovák korona]] euró elleni központi árfolyamát.
 
Az ERM–2 tagországainak körében a 2004-es EU-bővítési kör óta annyi változás történt, hogy [[2007]]-ben [[Szlovénia]], [[2008]]-ban [[Ciprus]] és [[Málta]], [[2009]]-ben Szlovákia, [[2011]]-ben pedig [[Észtország]] is átlépett az ERM–2-ből az eurózónába.
 
Az ERM–2-ből az [[eurózóna|eurózónába]] való átlépésnek nem csak árfolyamfeltételei vannak. Ezeket az [[államháztartási hiány]]ra, az [[infláció]]ra, a hosszú távú [[állampapír]]kamatokra és az [[államadósság]]nak a [[bruttó hazai termék|GDP]]-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket a [[konvergencia-kritériumok (Európai Unió)|maastrichti kritériumok]] foglalják össze. Magyarország volt az egyetlen az új EU-tagországok közül, amely éveken keresztül a belépés egyetlen kritériumát sem teljesítette.<ref>[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=96634 Kinek lesz legközelebb eurója? – a szlovákok után a lengyelek jöhetnek.]</ref> Magyarország várhatóanaz előzetes várakozások alapján [[2009]]-benre teljesíteniteljesíthette fogjavolna a fogyasztói árindexre ([[infláció]]ra) vonatkozó, valamint a GDP-arányos államháztartási hiányra (3%) vonatkozó kritériumokat, s ettőlígy függően akár már azazon év végén megkezdődhetnekmegkezdődhettek volna az ERM-csatlakozási tárgyalásai.<ref>[http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=249473 Veres: jövőre megkezdődhetnek az ERM–2-es csatlakozási tárgyalások]</ref> A [[2008–2009-es gazdasági világválság|2008-ban csúcsosodó gazdasági világválságtól]] nyilván nem függetlenül, ezeket a feltételeket még 2012-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.
 
Sajnos ezeket a feltételeket még 2011-ben sem tudja teljesíteni Magyarország.
 
==Árfolyamsávok==