„Moralitásjáték” változatai közötti eltérés

A pestisjárványok idejében a moralitásjátékokra jellemző lett az egyre erősebb teatralitás. Ennek oka, hogy a biztonság megszűntét érzékelő, de az azt el nem fogadó emberek a hiány megjelölésével pótolták. Megváltozott a tematika is: az ember belső életével, lelki üdvével foglalkozó játékok mellett - különösen angol és francia területen - megjelenik egy olyan világi moralitás, melyben általános emberi jellemvonások, mesterségek, vagy akár évszakok vívják sokszor humoros szócsatáikat. Hazánkban a legkiemelkedőbb magyar nyelvű moralitás a Comico-tragoedia (1646). A későbbi népi változatokban ez az ún. „dúsgazdagolás”, melyet a II. világháborúig Erdélyben, Udvarhely megyében és más helyeken még játszottak.

 

A moralitásjáték mintapéldája a 16. sz. elejéről származó holland–angol '''Akárki''' (Everyman), a gazdag ember haláláról szóló játék. Bűnök és erények, a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok nyernek benne megszemélyesítést; jelmezeinek is meghatározott jelrendszere volt. A 20. században az angol Akárki drámát H. von Hofmannstahl dolgozta át.

 

[[Kategória:Középkori irodalom]]

 

[[de:Moralität]]