„Longobárdok” változatai közötti eltérés

A '''longobárdok''' vagy '''langobárdok''' a [[germánok|germán]] népek közé tartozó népcsoport. Nevüket hosszú [[szakáll]]ukról kapták. Eredetük, rokonságuk bizonytalan, az északi és déli germánok között is említik őket, az utóbbi esetben a [[szvébek]] rokonaiként.

 

 

[[557]]-ben [[Alboin longobárd király|Alboin]] lett a longobárdok főnöke, aki [[Baján kagán|Baján]]nal, az [[avarok]] fejedelmével szövetkezett a gepidák és Bizánc ellen. A Gepida Királyságot sikerült megsemmisíteni, a longobárdok új szomszédjai az avarok lettek, akik azonban veszélyes szomszédnak tűntek, így [[568]]-ban [[itália]]i hadjáratra vonultak, és ott [[pavia]]i központtal királyságot alapítottak ([[572]]).

Hatalmuk tetőpontja a [[7. század]] második felében, [[I. Grimoald longobárd király|I. Grimoald]] idején teljesedett ki. A longobárd Birodalom bukását a római pápával való szembekerülés okozta. [[Liutprand longobárd király|Liutprand]] király fejébe vette egész Itália meghódításának tervét, amiért összekülönbözött a pápával. Habár Liutprand nem tudta tervét megvalósítani, utóda [[Aistulf longobárd király|Aistulf]] [[751]]-ben elfoglalta [[Ravenna|Ravennát]], véget vetve ezzel az itáliai bizánci uralomnak, majd ostrom alá vette Rómát is. A várost csak [[Kis Pippin]] frank király beavatkozása mentette meg. Emiatt a longobárdok és frankok viszonya megromlott, aminek eredménye az lett, hogy [[773]] – [[774]]-ben [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] [[Frankok|frank]] király meghódította a [[longobárd Királyság]]ot, amely így beolvadt a [[Frank Birodalom]]ba, a longobárd nép pedig összeolvadt a helyi lakossággal, az [[olaszok|olasz]] nép egyik ősévé válva. Nevüket [[Lombardia]] őrizte meg.

 

 

==Források==