„Kainozoikumi eljegesedés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
124. sor:
=== Harmadik szakasz ===
{{fő|Günz-glaciális|Günz–Mindel-interglaciális}}
Eredetileg ezt a szakaszt tartották a legrégebbi eljegesedésnek, kezdetét {{szám|600000|évvel}} ezelőttre tették és a [[pliocén]]–[[pleisztocén]]-határt itt húzták meg. A pleisztocén kezdetét ma már inkább 2,4 millió évre teszik, sőt a nagy eljegesedések kezdetét inkább 3 millió évben határozzák meg
A Günz nyomai szerte [[Németország]]ban és [[Ausztria|Ausztriában]] fellelhetők, jelentős glaciális eredetű [[kavics]]összletek keletkeztek a [[Magyarország]]ra is átnyúló [[Alpokalja|Alpokalján]]. Több [[stadiális]] és [[interstadiális]] váltotta egymást, korábban a [[Duna-glaciális]]t is a Günz egyik stadiálisának írták le, amíg a pontosabb rétegtani vizsgálatok és kormeghatározások nem tisztázták, hogy jóval a Günz előtt már jeges periódusok voltak.
A Günz-glaciális kezdetén mintegy 70–75 méterrel volt magasabb a világtengerek szintje, mint a mai, a végére a mai vízszint alá süllyedt 20 méterrel. Az interglaciális során csak az 50 méteres vízszintig emelkedett vissza. Ez a szakasz az állandó jég legnagyobb kiterjedésének ideje.▼
▲A Günz-glaciális kezdetén mintegy 70–75
Ebben az időszakban kétszer is megfordult a [[Föld]] mágneses mezejének polaritása, alig {{szám|80000|éven}} belül. Nagyjából {{szám|200000|év}} múlva, az interglaciálisban harmadszor is. Ez a {{szám|720000|évvel}} ezelőtt bekövetkező volt a máig utolsó pólusváltás.▼
▲Ebben az időszakban kétszer is megfordult a [[Föld]] mágneses mezejének polaritása, alig {{szám|80000|éven}} belül. Nagyjából {{szám|200000|év}} múlva, az interglaciálisban harmadszor is. Ez a {{szám|720000|évvel}} ezelőtt bekövetkező
A Kárpát-medencében ez a biharium közepe. Az eljegesedett [[Észak-Európa]] felől a hideg szelek leterítették az idősebb [[lösz]]ös rétegeket. Ezek a [[dunaföldvári formáció]] 20–25 méter vastagságú löszrétegei. A tektonikus mozgások által létrehozott repedések mentén feltörő nagy oldott mésztartalmú vizekből [[édesvízi mészkő|travertino]] képződött. A [[Duna]] [[hordalékkúp]]jában [[kavics]]os rétegsorok keletkeztek. A lösz jellegének változása az interglaciálisban, mintegy {{szám|690000}} éve kezdődött, és a [[Riss–Würm-interglaciális]]ig tartó 25–50 méter vastagságú [[paksi formáció]] keletkezett. A paksi összlet több mint félmillió év alatt halmozódott fel.▼
▲A Kárpát-medencében ez a [[biharium]] közepe. Az eljegesedett [[Észak-Európa]] felől a hideg szelek leterítették az idősebb [[lösz]]ös rétegeket. Ezek a [[dunaföldvári formáció]] 20–25
=== Negyedik szakasz ===
| |||