„Appianosz” változatai közötti eltérés

maradtak fenn.

 

 

Appianosz a római polgárháborúk okaként a római földkérdést tárgyalja, ami miatt [[Karl Marx|Marx]] kedvenc olvasmánya volt. Egy Engelshez írt, 1861. február 27-én kelt levelében Marx beszámol arról, hogy esténként kikapcsolódásként Appianoszt szokott olvasni, és lenyűgözi materializmusa, illetve az, hogy a termelőeszközökért folytatott (osztály)harcot mutatja be az események fő okaként. Magyarra először [[Hahn István]] fordított le a polgárháborúról szóló könyveket.

 

Appianosz beszámol arról, hogy a rómaiak a hódításaik során hatalmuk alá került népek földjeinek egy részét állami közfölddé, [[Ager publicus|ager publicusszá]] nyilvánították. Ezt elméletileg felosztották a római polgárok és az itáliai szövetségesek között, azonban egy idő után a gazdagok megkaparintották a földeket, majd nem adták ki őket bérletbe, mivel a bérlő polgárokat és szövetségeseket katonáskodási kötelezettség terhelte, és félő volt, hogy a gyakori háborúskodás miatt elmarad a bérletből remélt haszon. A gazdagok emiatt rabszolgákat telepítettek a birtokaikra. A szövetségesek azonban lázadozni kezdtek, hogy ezzel megszűnik a munkalehetőség számukra, ráadásul a rabszolgák egyre növekvő tömege veszélyt jelent rájuk. Emiatt a 367-es évben elfogadták a Licinius-Sextius-féle törvényeket. Ezeket azonban senki sem tartotta be egy idő után. Ekkor [[Tiberius Gracchus|Tiberius]] majd [[Gaius Gracchus]] próbálta földkérdést megoldani - sikertelenül. Az ezt követő események, mint a [[Spartacus (gladiátor)|rabszolgafelkelések]], a szövetségesek fellázadása, illetve a polgárháború jórészt a földkérdés megoldatlanságából fakadtak.

 

==Forrás==