„Parajd” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: kiegészit |
→Története: kiegészit |
||
49. sor:
A Székelyföld lakói [[1562]]-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi [[Felsősófalva]] tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat.
Orbán Balázs által megjelentetett Székelyföld leírásában [[1868]]-ban 1375 lakosából 1226 székely,31 idegen és 18 más nemzetiségű, [[1910]]-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Udvarhely vármegye]] [[Parajdi járás]]ához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része.
Parajd falu [[1992]]-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.
| |||