„Beneventói Hercegség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ez langobárdolatlanság! Kézi botszerkesztés, lásd Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Langobárd kontra longobárd és WP:BÜ
1. sor:
[[Fájl:Italy 1000 AD.svg|bélyegkép|300px|[[Olaszország]] államalakulatai [[1000]]-ben]]
A '''Beneventói Hercegség''' egy [[középkor]]i [[langobárdoklongobárdok|langobárdlongobárd]] államalakulat volt Dél-Olaszországban
 
== A hercegség alapítása ==
A hercegség alapításának körülményei vitatottak. Egyes történészek szerint a langobárdoklongobárdok már jelen voltak Dél-Itáliában, amikor északi rokonaik meghódították a [[Pó]] síkságát, és a hercegséget valószínűleg már [[571]]-ben megalapították. Más feltételezések szerint a hercegséget Zotto herceg alapította 590-ben, amikor csapataival megteledett [[Campania|Campaniában]]. Noha kezdetben önállóan vezette országát, Zotto később behódolt az észak-itáliai langobárdlongobárd királyságnak. Utódjának unokáját, Arechist tette, ezáltal örökletessé téve dinasztiája számára a hercegi címet.
 
== Terjeszkedés ==
Zotto utódai révén a hercegség fokozatosan kiterjesztette területét a [[Bizánci Birodalom]] rovására. Zotto utóda, Arechis elfoglalta [[Capua|Capuát]] és [[Crotone|Crotonét]], kifosztotta [[Amalfi]]t, azonban nem sikerült elfoglalnia [[Nápoly]]t. Halálakor a bizánciak birtokában csak [[Nápoly]], [[Amalfi]], [[Gaeta]], [[Sorrento]], [[Calabria]] valamint [[Puglia]] városai ([[Bari]], [[Brindisi]], [[Otranto]], stb.) maradtak. [[662]]-ben I. Grimoald herceg segítségére sietett Godepert langobárdlongobárd királynak, aki háborúba keveredett testvérével Perctarittal. A herceg elfogta és kivégezte úgy a király, mint az ellenfelét , elfoglalta [[Pavia]] városát és langobárdlongobárd királlyá koronáztatta magát.
 
[[663]]-ban a bizánciak sikertelenül megostromolták [[Benevento]] városát és visszavonulni kényszerültek Nápolyba. Az akkori beneventói herceg, I. Romuald azonban rajtaütött a visszavonuló bizánciakon és [[Avellino]] mellett döntő vereséget mért rájuk. A [[Bizánci Birodalom]] és a Beneventói Hercegség [[680]]-ban békét kötött.
 
A következő évtizedekben a hercegségnek sikerült kisebb területeket elhódítania a bizánciaktól, de a legfőbb ellenséget ekkor már az észak-itáliai [[LangobárdLongobárd Királyság]] jelentette, miután Liutprand király többször is megpróbálta saját emberét ültetni a beneventói trónra. A király utódja, Ratchis, a [[Spoletói Hercegség]]et és a Beneventói Hercegséget idegen országoknak nyilvánította és megtiltotta a velük való kereskedelmet.
 
== Secundum Ticinum ==
[[758]]-ben Desiderius langobárdlongobárd királynak sikerült egy rövid ideig elfoglalnia Spoletót és Beneventót. Miután [[774]]-ben [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] elfoglalta a királyságot, II. Arechis Beneventóba menekült, ahol megpróbálta visszaállítani a langobárdlongobárd királyok méltóságát és a várost ''Secundum [[Ticinum]]''-nak nevezte (második főváros [[Pavia]] után). Félve a [[frankok]] támadásaitól elhagyta a királyi címet, helyette fejedelemnek nevezte magát. [[787]]-ben [[Salerno]] ostroma után kénytelen volt elfogadnia Nagy Károly fennhatóságát. Arechis idején kibővítették Beneventót, falait megerősítették és felépítették az új fejedelmi palotát.
 
[[788]]-ban a hercegséget a Desiderius fia, Adelchis által vezetett bizánci seregek megtámadták a hercegséget, de III. Grimoald hercegnek sikerült visszavernie őket. A frankok ugyan segítettek elűzni Adelchist, de többször is megtámadták a hercegséget, kisebb-nagyobb területeket elfoglalva. [[814]]-ben IV. Grimoaldnak sikerült békét kötnie a frankokkal így a hercegség is fokozatosan visszanyerte teljes függetlenségét.
35. sor:
* [[641]]–[[646]] I. Aiulf
* [[646]]–[[651]] Radoald
* [[651]]–[[662]] I. Grimoald ([[662]]-[[671]] között langobárdlongobárd király)
* [[662]]–[[677]] I. Romuald
* [[677]]–[[680]] II. Grimoald