„Lánczy Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Országgyűlési képviselők kategória eltávolítva; Országgyűlési képviselők (1881–1884) kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→Élete: tagolás |
||
5. sor:
Pesten atyja Lazarsfeld Adolf kereskedő volt, aki családi nevét 1861-ben Lánczyra változtatta. Lánczy iskolai tanulmányait végezve, feltűnt a napi- és időszaki sajtó terén úgy történeti, politikai és általános irodalmi terjedelmes tanulmányokkal, mint hírlapi vezér- és tárcacikkekkel. 1872-ben a pénzügyi, 1874-től fogva pedig a belügyminiszteriumban mint fogalmazó működött 1880-ig. Az 1881-84-iki országgyűlésre képviselővé választották, és egy ideig az akkori mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, de utóbb annak kötelékéből kivált. Az [[1880-as évek]] derekán a politikai életből és publicisztikai tevékenységtől végképp visszavonult és kizárólag tudományos és irodalmi tanulmányainak élt. 1886-ban a kolozsvári egyetemhez, 1891-ben pedig a budapestihez nevezték ki az egyetemes történelem tanárának. Elhunyt 1911. január 17-én reggel 10 órakor, születésének 61. évfordulóján, házasságának 27. évében. (Neje Vajda Gabriella volt.) Temetésére 1911. január 19-én délután 3 órakor került sor a [[Kerepesi úti temető]]ben a református egyházi szerint búcsúztatta Petri Elek lelkész, sírja felett beszédet mondott [[Békefi Remig]] dékán.
==Cikkei ==
*a Tanügyi Füzetekben (1868. Széchenyi Istvánról)
*a Századokban (1869. II. Rákóczy Ferenc külügyi viszonylatairól, 1895. Sienai dolgok, Magyarország és Sienai sz. Bernardino Capistran Janos és II. Pius pápa, 1899. A hágai nemzetközi történeti congressusról)
*a Századunkban (1869. 234-243. sz. Nero anyja, történeti kép)
*a Weber Gy. Világtörténete magyar fordításának toldalékát képező V. kötetben (1869. Magyar irodalomtörténet vázlata, korszakonként megosztva Sebestyén Gyulával)
*a Budapesti Szemlében (1869. A politikai pártok jellemzése általában, A választási kérvény tárgyalása Angliában az új törvény szerint, 1880. Adalékok alkotmányunk reformkorszakához, 1881. Endymion, 1883. Harmadik egyetem kérdése és felső oktatásunk reformja, 1888. Br. Kemény Zsigmond, jellemrajzi vázlat)
*a Jogtudományi Szemlében (1870. A név jogi tekintetben)
*a Figyelőben (1871. Swift és Pope leveleiben, 1872. könyvism.)
*a Képes Világban (1871. Bécs képzőművészeti viszonyairól)
*az Athenaeumban (1873. Régi levelek, irodalomtörténeti tanulmány Kazinczy Ferenczről és Guzmics Izidorról, 4 közlés és könyvism., 1874. Régi magyar országgyűlések, az Acta Comitialia alapján, hat közlés)
*a Reformban (1874. 150., 151., 157., 158. sz. könyvism., 1875. 112., 113. sz. könyvism.)
*a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Beöthy Zsolt), a Hungária polit. évkönyvben (szerk. Toldy István, 1877. Magyarország új közigazgatási rendje)
*a Literarische Berichte aus Ungarnban (1877. Die Entwickelungsgeschichte der Reform-Ideen in Ungarn, terjedelmes tanulmány az 1825-47. korszakról)
*a Havi Szemlében (1878-79. A keleti válság és az alkotmányosság, taglalata a parlament illetékességének és befolyásának külügyi kérdésekben)
*az Oesterreichische Zeitschrift f. Verwaltungban (1880. Die Verwaltng Rechtsbarkeit in Ungarn, u. ez. a zágrábi horvát jogi folyóiratban)
*a Jogtudományi Közlönyben (1882. A közigazgatási biráskodás)
*az Acta. R. Universitatis Budapestiensisben (1893-94. I. Jelentés paduai kiküldetéséről)
*a Pesti Naplóban (1895. Rugyiero Bonghi, emlékezések, Italicae res, három közlés)
*az Ungarische Reveuben (1895. Beziehungen zwischen Ungarn und Siena), sat.
==Munkái==
| |||