„Balogh Péter (püspök)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Balogh Péter.jpg|bélyegkép|220px|Balogh Péter 1870-ben]]
{{egyért2|a református püspökről|Balogh Péter (egyértelműsítő lap)}}
'''Balogh Péter''' ([[Nábrád]], [[1792]]. [[február 12.]] – [[Debrecen]], [[1870]]. [[november 23.]]) [[Magyarországi Református Egyház|református]] [[püspök]].
 
== Élete ==
A gimnáziumi pályát [[1804]] óta a debreceni főiskolában végezte. [[1809]]-ben felsőbb tudományokat kezdett hallgatnifolytatni, mire [[1815]]-ben a második grammatikai osztály köztanítójává választották. [[1818]]-ban a [[karcag]]i iskola igazgatója lett. [[1821]]-ben politikai pályára lépett és [[Pest]]en felesküdött a királyi tábla jegyzőjévé. IsmétEzután a papitiszteletesi pályára tért, és [[Bécs]]be utazott; külföldi egyetemre az akkori szigorú tilalom miatt nem mehetett, a protestáns [[teológia]]i intézet látogatása miatt egy évet Bécsben töltött. [[1822]] tavaszán visszatért hazájába, a [[nagyszalonta]]i gyülekezet hívta meg lelkésznek. [[1832]]-ben az egyházmegye [[esperes]]e, [[1855]]-ben helyettes, [[1860]]. [[május 15.|május 15-én]] pedig a tiszántúli református egyházkerület valóságos püspöke lett. A pátens idejében a püspökök közt ő vitte az ellenállásban a vezérszerepet.
 
A gimnáziumi pályát [[1804]] óta a debreceni főiskolában végezte. [[1809]]-ben felsőbb tudományokat kezdett hallgatni, mire [[1815]]-ben a második grammatikai osztály köztanítójává választották. [[1818]]-ban a [[karcag]]i iskola igazgatója lett. [[1821]]-ben politikai pályára lépett és [[Pest]]en felesküdött a királyi tábla jegyzőjévé. Ismét a papi pályára tért, és [[Bécs]]be utazott; külföldi egyetemre az akkori szigorú tilalom miatt nem mehetett, a protestáns [[teológia]]i intézet látogatása miatt egy évet Bécsben töltött. [[1822]] tavaszán visszatért hazájába, a [[nagyszalonta]]i gyülekezet hívta meg lelkésznek. [[1832]]-ben az egyházmegye [[esperes]]e, [[1855]]-ben helyettes, [[1860]]. [[május 15.|május 15-én]] pedig a tiszántúli református egyházkerület valóságos püspöke lett. A pátens idejében a püspökök közt ő vitte az ellenállásban a vezérszerepet.
 
==Munkái==
 
== Munkái ==
1. Reggeli gondolatok a ker. vallások egyesülhetésekről. Pest, 1823.
 
15 ⟶ 13 sor:
Az egyházi irodalom terén számos eredeti és fordított dolgozata maradt kéziratban, különösen kiemelendők Jób könyvére és Pál leveleire írt magyarázatai.
 
== Források ==
*{{Szinnyei|1||b/b00868.htm}}