„Aral-tó” változatai közötti eltérés

24 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a (r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: ga:Muir Aral)
Az Aral-tó vízcsökkenéséért javarészt az emberi tevékenység felelős. A tavat tápláló folyók befogása a rizs- és gyapotföldek öntözésére nagymértékben hozzájárult a tó gyors kiszáradásához. Részben a két faj nagy vízigénye, részben pedig az öntözőcsatornák rossz minősége miatt (pl. Közép-Ázsia legnagyobb csatornájából, a [[Karakum-csatorna|Karakum-csatornából]] a víz 30-75%-a elszivárog a földbe), a két folyó éves átlagos vízhozama több mint 55&nbsp;km³-ről alig 9&nbsp;km³-re csökkent.<ref>[http://www.iml.rwth-aachen.de/elearning/srw/uebungsmaterial/AralSeaDisaster.pdf]</ref>.
 
A folyók vízhozamának csökkenésében szerepe van a mikroklimatikus változásoknak is: a tó vízfelszínének csökkenésével a [[párolgás]], és így a csapadék mennyisége is csökken. Egyes vélemények szerint a tó kiszáradásáért a [[globális felmelegedés]] a felelős. Ezzel szemben, ésaz igazság az, hogy bár az éghajlatváltozás hatással van a vízszint csökkenésére, ez azonban csak töredéke az öntözés következményeinek: a tó vízszintcsökkenéséért 86%-ban ez utóbbi felelős, a klímaváltozás hatását a kutatók csak 14%-ra teszik.<ref>[http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1474706511000489]</ref> Emellett a geológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ehhez hasonló ökológiai katasztrófák a múltban is előfordultak, amelyek nyomán tavak, beltengerek tűntek el a föld színéről, s nem hagyhatóak figyelmen kívül a [[Turáni-alföld]] sajátos geológiai viszonyai, ún. [[paleovariabilitás]]a sem (lásd fent).<ref>Zavialov 2005. 1–2.</ref>
 
Az [[1990]]-es években indultak meg a kutatások, a helyzet kialakulásáért felelős okok feltárása és esetleges vészforgatókönyvek kidolgozása érdekében végzett munkát az International Coordination Water Commission in Central Asia (ICWC) és az International Aral Salvation Foundation fogja össze.