„Disznóparéjfélék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tőismétléses mellérendelések (napról napra, fokról fokra, időről időre, szemtől szembe, fej fej mellett stb.) javítása kézi botszerkesztéssel. Nem kell a kötőjel! Ld. OH 100. o. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
| subdivision =
[[Amaranthoideae]]<br />
[[Chenopodioideae]]<br />▼
[[Gomphrenoideae]]<br />
[[Betoideae]]<br />
[[Camphorosmoideae]]<br />
▲[[Chenopodioideae]]<br />
[[Corispermoideae]]<br />
[[Polycnemoideae]]<br />
[[Salicornioideae]]<br />
[[Salsoloideae]]<br />
[[Suaedoideae]]
}}
A '''disznóparéjfélék''' vagy '''amarántfélék''' ''(Amaranthaceae)'' a [[szegfűvirágúak]] ''(Caryophyllales)'' [[rend (rendszertan)|rendjének]] egy [[család (rendszertan)|családja]]. Mintegy 160 nemzetség és 2400 faj tartozik ide. Ezek legtöbbje [[lágyszárú]] vagy [[cserje]], igen kevés fa tartozik ide.
== Leírás == Előfordulnak közöttük száraz területeken élő szukkulensek is (pl. ''Salicornia'' sp.). [[levél (botanika)|Leveleik]] épek, melyek szórtan vagy átellenesen állnak, alakjuk tojásdad vagy deltoidszerű, általában csupasz,esetleg finoman szőrözött, molyhos. Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű [[virágtakaró]]juk hártyás, zöld színű vagy színes [[virágtakaró|lepellevelekből]] áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. A csoport általános [[virág]]képlete: *'''P'''5–2 '''A'''5–1 '''G'''(3–2). Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomoly[[virágzat]]ban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú tok[[termés]]ük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok.
25 ⟶ 33 sor:
Széleskörűen elterjedt kozmopolita növénycsalád, legtöbb fajuk [[szubtrópus]]i és [[trópus]]i régiókban található, de előfordul hűvös, mérsékelt területeken is.
== Rendszerezés ==
A korai rendszerekben – mint már olvashattuk – nem sorolták közéjük a libatopféléket. Így pl. a [[Soó-rendszer]]ben a szegfüvek rendjében ''(Caryophyllales = Centrospermae)'', a ''Chenopodineae'' alrendben szerepel mint család. A [[Hortobágyi-rendszer]]ben hasonló az elhelyezésük. A [[Borhidi-rendszer]]ben pedig a ''Charyophyllidae'' alosztályban, a libatopvirágúak rendjében ''(Chenopodiales)'' szerepel családként. ▼
A családot a modern rendszertanok az alábbi alcsaládkra osztják:
* [[Disznóparéjformák]] ''(Amaranthoideae)''
* [[Golyófüzényformák]] ''(Gomphrenoideae)''
* [[Céklaformák]] ''(Betoideae)''
* [[Bárányparéjformák]] ''(Camphorosmoideae)''
* [[Libatopformák]] ''(Chenopodioideae)''
* [[Poloskamagformák]] ''(Corispermoideae)''
* [[Torzonformák]] ''(Polycnemoideae)''
* [[Sziksófűformák]] ''(Salicornioideae)''
* [[Ballagófűformák]] ''(Salsoloideae)''
* [[Sóballaformák]] ''(Suaedoideae)''
▲A korai rendszerekben
Az [[APG III]] rendszerben a családot a [[szegfűvirágúak]] rendjébe sorolják, a [[szegfűfélék]] ''(Caryophyllaceae)'' testvércsoportjaként. Ide tartoznak a korábban a ''[[Chenopodiaceae]]'' családba sorolt fajok is. Ezen újonnan, szélesebb értelemben definiált család [[monofiletikus]]ságát erős morfológiai és filogenetikus bizonyítékok támasztják alá <ref>Judd et al (2008). Plant Systematics: A Phylogenetic Approach, Third Edition. Sinauer Associates, Inc. Sunderland, MA</ref> Egyes fajok régóta használt liszt-, főzelék- vagy éppen takarmánynövények. Számos fajuk pollenallergiát okoz. A jól ismert [[libatopfélék]] ''(Chenopodiaceae)'' közé tartozik a [[cékla]], a [[libatop]] vagy a [[spenót]] is.
33 ⟶ 54 sor:
A [[szőrös disznóparéj]] ''(Amaranthus retroflexus)'' és a [[karcsú disznóparéj]] ''(A. chlorostachys)'' kapás kultúrákban elterjedt gyomnövény. Útszéli gyomtársulásokban fordul elő a [[vöröslő disznóparéj]] ''(A. deflexus)''. Európában is elterjedt dísznövény a [[kakastaréj]] ''(Celosia argentea)''. Magas olaj- és keményítőtartalmú magvaikért termesztik a [[bókoló amaránt]]ot ''(Amaranthus caudatus)'', az ''[[Amaranthus cruentus]]''t és a [[piros disznóparéj]]t ''(A. hypochondriacus)''. Az [[azték]] birodalomban jelentős szerepük volt az élelmezésben, mostanában fedezték újra fel őket.
== Jegyzetek ==▼
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Amaranthaceae|oldid=190863670|n=az|4=angol}}
== Források ==
* Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
* Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
41 ⟶ 67 sor:
* Hortobágyi Tibor (szerk.): Növénytan 2. – Növényrendszertan és növényföldrajz, Tankönyvkiadó, Bp., 1973
▲== Jegyzetek ==
▲[[Kategória:Disznóparéjfélék|2]]
[[Kategória:Növénycsaládok]]
| |||