„Müpa” változatai közötti eltérés

 

 

== Az épület fekvése, építése ==

 

A palota a [[pest]]i [[Duna]]-part déli, korábban elhanyagolt részén, a [[Lágymányosi híd]] mellett épült, a [[Nemzeti Színház]] szomszédságában. A 10 000 m²-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, [[2005]]. [[március 14.|március 14-én]] nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m².

A Művészetek Palotája állandó lakói: a [[Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár]], a [[Ludwig Múzeum]] és a [[Nemzeti Táncszínház]].

 

* A '''Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem''' építészeti szempontból is a Palota meghatározó egysége. Férőhelyeinek száma: 1563 ülő- és 136 állóhely, és kialakítható további 190 pódiumülés. A hangversenytermet akusztikai adottságok tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon. Világszínvonalú akusztikai berendezéseit a ''Russell Johnson'' vezette élvonalbeli [[USA|amerikai]] akusztikus-cég tervezte. A minőségi hangzás elérését korszerű színpadtechnikai- és kommunikációs rendszer segíti. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ad otthont a nagy múltú ''Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak''. A zenekar mellett folyamatos fellépési lehetőséget kapnak a hazai és a külföldi zenei élet más kiválóságai is. A koncertterem [[orgona (hangszer)|orgonája]] [[2006]]-ban készült el, a ''[[Pécs]]i Orgonaépítő Kft.'' és a [[Németország|német]] ''Mühleisen'' cégek közös munkája. Az avatóhangversenyen Baróti István, Elekes Zsuzsa és Fassang László mellett fellépett Magyarország legismertebb, műfajteremtő orgonaművésze, [[Varnus Xavér]] is, aki [[Hidas Frigyes]] erre az alkalomra írott Orgonaversenyét adta elő a Danubia Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Lukács Ervin vezényletével. Az új orgona legelső hanglemezfelvételét a Sony-BMG készítette Varnus Xavérral 2007 februárjában, és ez a CD lett az orgonatörténelem első négyszeres platinalemeze. Lásd még: [[A Nemzeti Hangversenyterem orgonája]]

 

* A '''Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum'''ot a Palota Dunára néző oldalán helyezték el, területe 12 700 m². Első emeletén az ideiglenes kiállítások helye, az előadó- és a rendezvényterem kapott helyet. A harmadik emelet világos helyiségei az állandó kiállításnak adnak otthont. A modern vizuális művészetek változó igényeinek megfelelően a kiállító-helyiségek tere is változtatható. A múzeum látogatóit interaktív bemutató termek, médiasarok, könyvtár és gyerekfoglalkoztató is segíti.

 

A komplexum termeiben a kulturális élet más szereplői és külföldi művészek is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Meghívásuk, szerződtetésük, a különböző egységek programjainak összehangolása és a ház működtetése a [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] által létrehozott gazdasági társaság feladata.

 

 

Az épület előcsarnokában kiállított díjon ez olvasható: „A Művészetek Palotája a világ legjobb kulturális létesítménye”.

== Költségei ==

 

Az épület – [[Magyarország]]on és a [[Közép-Európa|közép-európai]] régióban korábban ismeretlen módon – az úgynevezett PPP ([[Public-Private Partnership]]) konstrukcióban, az üzleti szféra és az állam együttműködésében készült. Az [[Első Orbán-kormány|Orbán-kormány]] és a [[Demján Sándor]] nevéhez köthető [[TriGránit-csoport]] között [[2001]] decembere és [[2002]] márciusa között létrejött szerződés szerint az épület bekerülési költségét 31,2 milliárd forint lett volna, amelyet a magáncég megelőlegezett volna, és azt a magyar állam – egyfajta [[lízing]]ként – a kamatokkal együtt 10 év alatt törlesztett volna. [[2002]]-ben az állam 52 milliárd forint felső határig kezességet vállalt a beruházásért. Ezt [[Hiller István]] minisztersége alatt 97,9 milliárd forintos kezességre és 30 éves futamidőre változtatták a [[2005]]-ös költségvetésben, hogy mérsékeljék az egy évre jutó állami kiadásokat. „A végösszeg nem éri el a teljes kezesség összegét, csak 73,54 milliárd forintra jön majd ki” – nyilatkozta a kormányszóvivő 2005-ben.

 

Az [[Állami Számvevőszék]] [[2007]]-ben megállapította, hogy már a kezdeti kormányzati előterjesztések, határozatok sem voltak megalapozottak. Nem készült például piacfelmérés, hatástanulmány, gazdaságossági és költség-összehasonlító számítás.

 

{| {{széptáblázat}} cellpadding="4"

 

{{Portál|zene}}

 

{{DEFAULTSORT:Mu~veszetekpalotaja}}