„Vasútállomás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: fejpályaudvar → fejpályaudvar (2) AWB
4. sor:
A vasúthálózat csomópontjait a vasútállomások alkotják. A '''vasútállomás''' vágányokból és állomásépületekből (felvételi épület) áll, egyszerre szolgálja a [[vasút]] üzemét, a vasút ügyfeleit (személyforgalom és áruszállítás). Az állomásokon lehet fel- és leszállni a vonatokról, árut rakodni, de itt zajlik a jegyek értékesítése, a vasúti járművek kiszolgálása is. A vasútállomások működtetését Európában a [[pályavasút|pályavasutak]] végzik.
 
A vasútállomásokat a vasúthálózatban betöltött helyük és szerepük szerint többféleképpen lehet osztályozni. A [[pályaudvar]]ok általában nagy forgalmat bonyolító, és többnyire csak személyforgalmat, teherforgalmat vagy vonatrendezést szolgáló állomások. A '''fejpályaudvarokon[[fejpályaudvar]]okon''' nincsen átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például [[Keleti pályaudvar]]). A kisebb '''állomások''' általában vegyes üzemet látnak el. A '''megállóhelyek''', illetve megálló-rakodóhelyek pedig nem képeznek csomópontot a hálózatban, a vágány mellett le- és felszállás, rakodás lehetséges.
 
[[Fájl:Cskt-keleti palyaudvar ejjel (1902).jpg|jobbra|bélyegkép|180px|Csontváry Kosztka Tivadar: A Keleti pályaudvar éjjel (1902.)]]
A vasútállomásokat ma Európában a pályavasúti társaságok, infrastruktúra-kezelők üzemeltetik, amelyek többnyire vonatforgalmat nem bonyolítanak. A vasút története során azonban többnyire az volt jellemző, hogy az a társaság építette az állomásokat, amelyik az onnan induló vonatokat is üzemeltette, amelyet a pályaudvar neve gyakran őriz: a budapesti [[Déli pályaudvar]] az egykori Déli Vasút nevű társaság fejpályaudvara[[fejpályaudvar]]a volt, a miskolci [[Tiszai pályaudvar]] pedig az építő cégről, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta a nevét.
 
A vasútállomások nyitották meg először a nép előtt a nagyvilágot, hiszen a vasút tette lehetővé az olcsó távolsági utazást és áruszállítást. A vasútállomások ezért a társasági élet fontos tereivé váltak a [[19. század]]ban, a települések kapujaként szolgáltak, találkozások helyszíneivé váltak, és számtalan műalkotást is megihlettek. A vasútállomások a száz éven át a legfontosabb és legforgalmasabb középületek közé tartoztak, fekvésük, arculatuk ezért gyakran meghatározó a települések központjában. A vasút jelentőségének csökkenésével a vasútállomások társadalmi kitüntetett szerepe is eltűnt.