Wikipédia

„Nemnövekedés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
A nemnövekedés gondolata ellenzi a [[produktivista|produktivizmus]] közgazdaságtan minden formáját, így a [[fenntartható fejlődés|fenntartható fejlődést]] is. Míg a [[fenntarthatóság]] miatti aggodalom nem mond ellent a nemnövekedésnek, addig a fenntartható fejlődés a fő csaptásirányt képviselő [[globális fejlesztés|globális fejlesztésből]] táplálkozik, mely a kapitalista növekedést és fogyasztást serkenti. A nemnövekedést vallók szemszögéből a fenntartható fejlődés ezért [[oximoron]]<ref>
Latouche, S. (2004), "Degrowth economics: why less should be much more", Le Monde Diplomatique, November</ref>, mivel minden növekedés alapú fejlesztés eredendően fenntarthatatlan egy véges és könyezeti szempontből erőltetett világban. Mivel a fogyasztás jelenlegi mértéke meghaladja a Föld erőforrásainak megújulásának mértékét, a gazdasági növekedés ezen erőforrások kimerüléséhez vezet a jövőben {{Citation needed|date=May 2011}}. Azok, akik egytértenek a fenntartható fejlődés gondolatával azt állítják, hogy a gazdasági növekedés folytatható az energia- és az erőforrás-felhasználás csökkentése mellett.
 
Továbbá bizonyított, hogy a növekedés alapú fejlesztés hathatósabban növeli a társadalmi egyenlőtlenséget a kevesek kezében koncentrálódó vagyon által, ami a további vagyont generál és növeli az életszínvonalat<ref>Latouche, S. (1993). ''In the Wake of Affluent Society: An Exploration of Post-development''. N.J.: [[Zed Books]].</ref><ref>
Harvey, D. (2006, June 16). in Sasha Lilley [http://mrzine.monthlyreview.org/lilley190606.html "On Neoliberalism: An Interview with David Harvey"]. Monthly Review.</ref>. A nemnövekedés bírálói azt állítják, hogy a gazdasági növekedés csökkenése növekvő munkanélküliséget és szegénységet eredményezne. Sokan, akik értik a növekedés környezetpuszító velejáróját továbbra is kiállnak a gazdaság növekedése mellett, ha nem is északon, de délen. A gazdaság lassabb növekedése azonban nem hozná a nemnövekedés előnyeit — önellátás, anyagi felelősségvállalás — és valóban a munkáltatottság csökkenéséhez vezetne. Ehelyett a nemnövekedés támogatói a jelenlegi (növekvő) gazadsági rendszertől való teljes elfordulást javasolják, a globális gazdaság lokalizálását és elhagyását indítványozva a teljes déli területeken, mely segítené a déli emberek önellátóbbá válását és véget vetne a túlfogyasztásnak, valamint a déli erőforrások északiak által történő kihasználsának<ref>Latouche, S. (2004). [http://mondediplo.com/2004/11/14latouche Degrowth Economics: Why less should be so much more.] ''Le Monde Diplomatique''.</ref>.
 
==="A visszacsapó hatás"===
Az erőforrásfelhasználás csökkentésére vagy a hatékonyság növelésére tervezett technológiákról gyakran azt gondolják, hogy fenntartható vagy zöld megoldások. A nemnövekedés azonban ellenzi ezeket a technológiai előnyöket a továbbiakban "[[visszacsapó hatás|visszacsapó hatásként]]" nevezett effektusra alapozva. Ez a koncepció azon megfigyeléseken alapul, miszerint egy kevésbé erőforrásigényes technológia bevezetésekor annak felhasználói köre megváltozik és felhasználásának mértéke növekszik ezzel ellensúlyozva bármilyen potenciális erőforrás-megtakarítást<ref>Binswanger, M. (2001), "Technological progress and sustainable development: what about the rebound effect?", Ecological Economics, Vol. 36 pp.119-32.</ref>. A visszacsapó hatás fényében a nemnövekedés támogatói kitartanak amellett, hogy az egyetlen hatásos "fenntartható" megoldásnak a növekedési paradigma teljes elutasításával és a nemnövekedési megközelítás felé történő előrehaladással kell járnia.
 
==A mozgalom eredete==
A kortárs nemnövekedési mozgalom a 19. századi anti-indusztrialista irányzatban gyökerezik, mely Nagy Britanniában [[John Ruskin]], [[William Morris]] és az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts mozgalom]] (1819-1900), az Egyesült Államokban [[Hanry David Thoreau]] (1817–1862), Oroszországban pedig [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]] (1828–1911) alakított ki.
 
{{leford}}
<!--
Furthermore, growth-based development has been shown to be more effective in expanding social inequality, concentrating wealth in the hands of a few, than in actually generating more wealth and increasing living standards.<ref>Latouche, S. (1993). ''In the Wake of Affluent Society: An Exploration of Post-development''. N.J.: [[Zed Books]].</ref><ref>
Harvey, D. (2006, June 16). in Sasha Lilley [http://mrzine.monthlyreview.org/lilley190606.html "On Neoliberalism: An Interview with David Harvey"]. Monthly Review.</ref> Critics of degrowth argue that a slowing of economic growth would result in increased unemployment and increase poverty. Many who understand the devastating environmental consequences of growth still advocate for economic growth in the South, even if not in the North. But, a slowing of economic growth would fail to deliver the benefits of degrowth—self-sufficiency, material responsibility—and would indeed lead to decreased employment. Rather, degrowth proponents advocate for a complete abandonment of the current (growth) economic system, suggesting that relocalizating and abandoning the global economy in the [[Global South]] would allow people of the South to become more self-sufficient and would end the overconsumption and exploitation of Southern resources by the North.<ref>Latouche, S. (2004). [http://mondediplo.com/2004/11/14latouche Degrowth Economics: Why less should be so much more.] ''Le Monde Diplomatique''.</ref>
 
==="The Rebound Effect"===
{{Main|Rebound effect (conservation)}}
Technologies designed to reduce resource use and improve efficiency are often touted as sustainable or green solutions. However, degrowth opposes these technological advances on the ground of what is referred to as the "[[Rebound_effect_(conservation)|rebound effect]]". This concept is based on observations that when less resource-exhaustive technology are introduced, behaviour surrounding the use of that technology will change and consumption of that technology will increase and offset any potential resource savings.<ref>Binswanger, M. (2001), "Technological progress and sustainable development: what about the rebound effect?", Ecological Economics, Vol. 36 pp.119-32.</ref> In light of the rebound effect, proponents of degrowth hold that the only effective 'sustainable' solutions must involve a complete rejection of the growth paradigm and a move toward a degrowth paradigm.
 
==Origins of the movement==
The contemporary degrowth movement can trace its roots back to the anti-industrialist trends of the 19th century, developed in Great Britain by [[John Ruskin]], [[William Morris]] and the [[Arts and Crafts Movement]] (1819–1900), in the United States by [[Henry David Thoreau]] (1817–1862), and in Russia by [[Leo Tolstoy]] (1828–1911).
 
The concept of "degrowth" proper appeared during the [[1970]]s, proposed by the [[Club of Rome]] think tank and intellectuals such as [[Nicholas Georgescu-Roegen]], [[Jean Baudrillard]], [[André Gorz]], [[Edward Goldsmith]] and [[Ivan Illich]], whose ideas reflect those of earlier thinkers, such as the economist [[E. J. Mishan]],<ref>Mishan, Ezra J., ''The Costs of Economic Growth'', Staples Press, 1967</ref> the industrial historian [[L. T. C. Rolt|Tom Rolt]],<ref>{{Cite book|last=Rolt|first=L. T. C.|title=High Horse Riderless|year=1947|publisher=George Allen & Unwin|pages=171|url=http://www.amazon.co.uk/HIGH-HORSE-RIDERLESS-L-T-C-Rolt/dp/B0006ARC3W/}}</ref> and the radical socialist [[Turner Controversy|Tony Turner]]. The writings of [[Mohandas Karamchand Gandhi]] also contain similar philosophies, particularly regarding his support of [[voluntary simplicity]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemnövekedés”