Wikipédia

„A román nyelv írása” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
javítgatások, némi bővítgetés
13. sor:
A 16. századtól kezdve [[1779]]-ig elszórtan már előfordul a latin ábécé használata is. Például, [[magyar helyesírás]]sal adnak ki egy énekeskönyvet [[Kolozsvár]]ott, [[1571]] és [[1575]]? között. [[1593]] és [[1597]] között egy Luca Stroici nevű [[moldva]]i bojár lejegyzi a ''[[Miatyánk]]''-at [[lengyel nyelv|lengyel]] helyesírással, ami nyomtatásban is megjelenik.
 
A [[18. század]] második felében az [[erdélyi iskola (mozgalom)|erdélyi iskola]] szorgalmazza a latin írás bevezetését. Egyik képviselője, [[SamuilSamuel Micu Klein]], javasolja az első latin írásra vonatkozó szabályokat.<ref>''Carte de rugăciuni pentru evlavia homului chrestian'' (Imakönyv a keresztény ember áhítatára) ([[Bécs]], [[1779]])</ref> Több egyéni, [[etimológia]]i alapokon álló helyesírási rendszer jelenik meg.
 
[[1797]] és [[1828]] között a cirill ábécé több egyszerűsítésen megy keresztül. [[Ion Heliade Rădulescu]] javaslatára,<ref>''Gramatica românească'' (Román nyelvtan) ([[Nagyszeben]], [[1828]])</ref> [[1830]] és [[1860]] között, egy úgynevezett átmeneti ábécét használnak, amelyben vegyesen vannak cirill és latin betűk. Ugyanakkor I. H. Rădulescu a fonetikus elven alapuló helyesírást szorgalmazza.
27. sor:
== A mai román írás ==
=== A román ábécé ===
{{főcikk|Román ábécé}}
 
A román ábécé 31 betűből áll : '''A, Ă, Â, B, C, D, E, F, G, H, I, Î, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, Ș, T, Ț, U, V, W, X, Y, Z'''
 
46. sor:
 
=== A betűk fonetikai értéke ===
 
Betűk:
 
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
|+
! Betű || Fonetikus átírás || Leírás || Példa || Fordítás
|-
| align="center" | '''a''' || align="center" | {{IPA|[a]}} || röviden ejtett ’á’<ref>Mint a sztenderdnyelvi ’a’-nak megfelelő hang a palóc nyelvjárásban.</ref> || '''''a'''c'' || tű
|-
| align="center" | '''ă''' || align="center" | {{IPA|[ə]}} || közepesen nyílt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az [[angol nyelv|angol]] '''''a'''bout'' szó első magánhangzója || '''''ă'''sta'' || ez
|-
| align="center" | '''â''' || align="center" | {{IPA|[ɨ]}} || zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az [[orosz nyelv|orosz]] ''в'''ы''''' vagy a [[lengyel nyelv|lengyel]] ''w'''y''''' második hangzója || ''c'''â'''ntec'' || ének
|-
| align="center" | '''b''' || align="center" | {{IPA|[b]}} || magyar '''b''' || '''''b'''ine'' || jól
|-
| align="center" rowspan="2" | '''c''' || align="center" | {{IPA|[kt͡ʃ]}} || '''e''' és '''i''' előtt magyar '''kcs''' || '''''c'''aler'' || lóég(bolt)
|-
| align="center" | '''d''' {{IPA|| align="center" | [dk]}} || más esetben magyar '''dk''' || '''''dc'''aal'' || igenló
|-
| align="center" rowspan="3" | '''ech''' || align="center" | {{IPA|[ek]}} || magyarcsak '''ée'''-szerű hang,és de'''i''' rövidelőtt ||állhat, magyar '''k''e' || ''l'''ech'''vin'' || tanulókín
|-
| align="center" | '''d''' || align="center" | {{IPA|[e̯d]}} || [[félhangzó]],magyar a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett hang'''d''' || ''d'''ed'''ala'' || domb igen
|-
| align="center" rowspan="4" | '''e''' || align="center" | {{IPA|[jee]}} || általában magyar '''jé'''-szerű +hang, de rövid || '''é''e' || ''l'''e'''stev'' || vantanuló
|-
| align="center" | '''f''' {{IPA|| align="center" | [fe̯]}} || magyarhangsúlytalanul '''fa, o''' előtt [[félhangzó]], a következő magánhangzóval egy szótagban kiejtett hang || ''d'''fe'''ilmal'' || filmdomb
|-
| align="center" | '''g''' {{IPA|| align="center" | [gje]}} || néhány szó elején magyar '''gj''' + rövid '''é''' || '''''ge'''olste'' || üresvan
|-
| align="center" | - || '''hc, g''' || align="center" | [h] || magyarés '''ha''' között néma || ''c'''he'''otelas'' || szállodaóra
|-
| align="center" rowspan="3" | '''if''' || align="center" | {{IPA|[if]}} || magyar '''if''' || '''''if'''deeilm'' || ötletfilm
|-
| align="center" rowspan="2" | '''g''' || align="center" | {{IPA|[jd͡ʒ]}} || '''e''' és '''i''' előtt magyar '''jdzs''' || '''''ig'''edinere'' || gidavő
|-
| align="center" | {{IPA|[<sup>j</sup>g]}} || alig észlelhető, suttogottmagyar '''jg''' || ''lup'''ig'''ol'' || farkasoküres
|-▼
| align="center" | '''ghigh''' || align="center" | {{IPA|[gig]}} || csak '''e''' és '''i''' előtt állhat, magyar '''gig''' || ''a '''ghigh'''ciici'' || kitalálni▼
|-▼
| align="center" | '''cih''' || align="center" | {{IPA|[t͡ʃih]}} || magyar '''csih''' || '''''cih'''neotel'' || ki(csoda)szálloda▼
|-▼
| align="center" rowspan="4" | '''gii''' || align="center" | {{IPA|[d͡ʒii]}} || általában magyar '''dzsii''' || '''''gii'''neredee'' || vőötlet▼
|-▼
| align="center" | '''chi'''{{IPA|[j]}} || align="center"magánhangzók |mellett [ki] ||hangsúlytalanul magyar '''kij''' || '''''chii'''ned'' || kíngida▼
|-▼
| align="center" | {{IPA|[ʲ]}} || szó végén általában alig észlelhető, suttogott '''j''' || ''lup'''i''''' || farkasok
|-▼
| align="center" | - || '''c, g''' és '''o, u''' között néma || ''g'''i'''uvaer'' || hamis ékszer
|-
| align="center" | '''î''' || colspan="2" | egyenlő fonetikai értékű az '''â'''-vel || '''''î'''nger'' || angyal
97 ⟶ 106 sor:
| align="center" rowspan="3" | '''o''' || align="center" | [o] || magyar '''o''' || '''''o'''m'' || ember
|-
| align="center" | {{IPA|[o̯]}} || hangsúlytalanul '''a''' előtt félhangzó || ''c'''o'''asă'' || kasza
|-
| align="center" | [w] || szó elején hangsúlytalanul '''a''' előtt félhangzó, mint az angol '''''w'''ater'' első hangzója || '''''o'''ameni'' || emberek
|-
| align="center" | '''p''' || align="center" | [p] || magyar '''p''' || '''''p'''ilă'' || reszelő
108 ⟶ 117 sor:
|-
| align="center" | '''s''' || align="center" | [s] || magyar '''sz''' || '''''s'''ac'' || zsák
|-▼
| align="center" rowspan="2" | '''gesc''' || align="center" | {{IPA|[d͡ʒeʃ]}} || magyar'''e''' és '''dzsi''' +előtt rövidmagyar '''és''' || '''''gesc'''renă'' || fagyszínpad▼
|-▼
| align="center" | '''che''' {{IPA|| align="center" | [kesk]}} || magyarmás '''k'''esetben + rövidmagyar '''észk''' || ''române'''chesc'''l'' || kopaszromán-▼
|}-▼
| align="center" | '''cesch'''<br /> || align="center" | {{IPA|[t͡ʃesk]}} || magyarcsak '''cse''' +és rövid'''i''' előtt állhat, magyar '''észk''' || ''de'''cesch'''ris'' || ég(bolt)nyitva▼
|-
| align="center" | '''ș''' || align="center" | {{IPA|[ʃ]}} || magyar '''s''' || '''''ș'''ină'' || sín
117 ⟶ 132 sor:
| align="center" rowspan="2" | '''u''' || align="center" | [u] || magyar '''u''' || '''''u'''rs'' || medve
|-
| align="center" | [w] || hangsúlytalanul magánhangzó mellett félhangzó, mint az angol ''ro'''w''''' utolsó hangzója || ''no'''u''''' || új
|-
| align="center" | '''v''' || align="center" | [v] || magyar '''v''' || '''''v'''in'' || bor
123 ⟶ 138 sor:
| align="center" | '''w''' || colspan="4" | csak idegen szavakban, úgy kiejtve, ahogy az eredeti nyelvben
|-
| align="center" rowspan="2" | '''x''' || align="center" | [ks] || magyar '''x''' a ’taxi’ szóban || colspan="2" | ''ta'''x'''i''
|-
| align="center" | [gz] || szó eleji '''ex'''-ben magánhangzó előtt magyar '''gz''' || ''e'''x'''act'' || egzakt
|-
| align="center" | '''y''' || colspan="4" | csak idegen szavakban, úgy kiejtve, ahogy az eredeti nyelvben
|-
| align="center" | '''z''' || align="center" | [z] || magyar '''z''' || '''''z'''onă'' || zóna
▲|}
 
Betűcsoportok:
 
{| class="wikitable" style="margin: 1em auto 1em auto"
|+
! Betűcsoport || Fonetikus átírás || Leírás || Példa || Fordítás
▲|-
▲| align="center" | '''ce'''<br /> || align="center" | {{IPA|[t͡ʃe]}} || magyar '''cs''' + rövid '''é''' || '''''ce'''r'' || ég(bolt)
▲|-
▲| align="center" | '''ci''' || align="center" | {{IPA|[t͡ʃi]}} || magyar '''csi''' || '''''ci'''ne'' || ki(csoda)
▲|-
▲| align="center" | '''che''' || align="center" | [ke] || magyar '''k''' + rövid '''é''' || '''''che'''l'' || kopasz
▲|-
▲| align="center" | '''chi''' || align="center" | [ki] || magyar '''ki''' || '''''chi'''n'' || kín
▲|-
▲| align="center" | '''ge''' || align="center" | {{IPA|[d͡ʒe]}} || magyar '''dzs''' + rövid '''é''' || '''''ge'''r'' || fagy
▲|-
▲| align="center" | '''gi''' || align="center" | {{IPA|[d͡ʒi]}} || magyar '''dzsi''' || '''''gi'''nere'' || vő
▲|-
| align="center" | '''ghe''' || align="center" | [ge] || magyar '''g''' + rövid '''é''' || '''''ghe'''m'' || gombolyag
▲|-
▲| align="center" | '''ghi''' || align="center" | [gi] || magyar '''gi''' || ''a '''ghi'''ci'' || kitalálni
|}
 
173 ⟶ 165 sor:
 
== Forrás ==
 
*Sala, Marius ''et al.'' [1989]: ''Enciclopedia limbilor romanice'' (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Editura Științifică și enciclopedică, [[Bukarest]].
 
179 ⟶ 170 sor:
 
*[[Román cirill ábécé]]
*[[MoldovaiMoldáv ábécé]]
*[[A román nyelv Swadesh-listája]]
*[[AromunAromán nyelv]]
*[[Meglenoromán nyelv]]
*[[Isztroromán nyelv]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_román_nyelv_írása”