„Cuenca (Ecuador)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A későbbi korai bennszülöttek a kiegyensúlyozott éghajlatot, a jó termőföldet és gazdag vizeket már mezőgazdaságra is használta. Termesztettek [[Burgonya|burgonyát]], [[Gyökér|gyökereket]], [[Csillagfürt|andoki csillagfürtöt]], [[Tök (növénynemzetség)|tökféléket]] és [[libatop]]ot. Állatokat is háziasítottak: [[tengerimalac]] (ma is fogyasztják), és [[tevefélék]]: [[láma]] és [[alpaka]].
 
Kialakultak a fejlettebb technológiák, gyártottak kerámiát is. A régészek nagy számban találtak kézműves edényeket. Az i.e. 5000 és i.e. 2000 közötti időszak erősen hiányos régészeti értelemben. I. e. 2000 körül az emberek már egy rendkívül jól szervezett társadalmat hoztak létre, vízszabályozással és közegészségüggyel. Az emberek az adminisztratív vagy a vallásos társadalmi szinteken (sámánok) helyezkedtek el. Az a Csaullabamba, Huayco, Pirincay, Monjas, Putushio, Huancarcucho és Jubones népek idejében történt. Ez az időszak i. sz. 500-ig tartott, amely után Takalsapa és a [[Cañari emberek]] kultúrakultúrája következett. Ezek a népek a 15. században beolvadtak az [[inkák]]ba.
 
===A spanyol hódítás előtt===
Cuenca eredetileg egy [[Cañari emberek|cañari]] település volt és a ''Guapondeleg'' nevet viselte. Úgy tartják, hogy 500 körül alapították. ''Guapondeleg'' várost, melynek jelentése "olyan nagy föld mint a Mennyország", az inkák foglalták el nagy csaták árán, a spanyolok megérkezése előtt alig egy fél évszázaddal. Annak ellenére, hogy az inkák lecserélték a cañari építészetet a sajátjukra, mégis megtartották az ő remek [[asztronómia]]i és mezőgazdasági találmányaikat. Új nevet adtak a városnak: ''[[Tomebamba]]''. A város második [[Cuzco]]-ként (az inkák fővárosa, ma város [[Peru]]ban) lett híres regionális székhely.
 
A cañari emberek leigázása után az inkák vezére, [[Tupac Yupanqui]], elrendelte egy nagy város építését a területen, amelynek a Pumapungo ("a Puma ajtaja") nevet adta. Cuzco gyönyörűségét szerette volna felül múlni. A bennszülöttek a spanyol történetíróknak arany templomokról és egyéb csodákról számoltak be, ám amire a spanyolok ráleltek a városra csak romokat találtak. Nem értették, hogy mi történt a második inka fővárossal. Tomebamba lakossága egészen a 16. század feléig elenyészővé volt miután a cañarik és az inkák is elhagyták.
 
Tomebamba esélyesen pályázik a misztikus arany várossalváros címre, amelyet a spanyolok [[Eldorádó]] (''El Dorado'') neveztek el. A spanyolok úgy hitték, hogy a bennszülöttek felperzselték Eldorádót, miután a spanyol hódítók jöveteléről értesültek. Ez alapján Tomebamba is lehetett a híres Eldorádó.
 
===Spanyol település===
Cuenca városát a spanyolok 1557. április 12-én alapították, Gil Ramírez Dávalos vezetésével. A spanyol nemesi családból származó Andrés Hurtado de Mendoza, Peru alkirálya rendelte el a város építését, amelynek a saját származási helyének a nevét adta, a spanyolországi [[Cuenca (Spanyolország)|Cuenca]] nevét. A város a környező spanyol települések után épült évtizedekkel: [[Quito]] (1534), [[Guayaquil]] (1538) és [[Loja]] (1548).
 
A gyarmatosítás idején Cuenca népessége és jelentősége erőteljesen nőtt. Története során a legjelentősebb az Ecuador függetlenedése utáni első éveiben volt. Függetlenségét 1820. november 3-án nyerte el és a születő köztársaság három megyéjének egyik fővárosa lett. A másik két megye fővárosa [[Guayaquil]] és [[Quito]] volt.