„Ádám Jenő (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Az [[első világháború]] során orosz [[hadifogság]]ban [[zenekar]]t, kórust szervezett. [[Taturszk]]ban zeneiskolát alapított. Hazatérve [[Kodály Zoltán]] zeneszerzés növendéke volt a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. 1933-ban karmesteri-karnagyi diplomát szerzett [[Berlin]]ben, [[Felix Weingartner]] növendékeként.
1929-től 1959-ig, nyugdíjazásáig, volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Már a kezdetektől kiemelkedően fontosnak tartotta az iskolai ének- és zeneoktatást, 1933-tól 1959-ig a középiskolai ének- és zenetanárképző tanszékvezetője és az operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt, két évtizedig vezette a főiskola énekkarát. Tanított népzenét, szolfézst, zeneelméletet, módszertant, kamaraéneket, dalirodalmat. Kulcsszerepet játszott a „[[Kodály-módszer]]” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében az 1944-ben megjelent ''Módszeres énektanítás''ban már szerepeltette a később Kodály-módszerként világszerte elterjedt metódust (Ádám Jenő ezt „magyar metódus”-nak nevezte). Fontos kiadványként kell szólni a Kodállyal közösen, a teljes általános iskolai képzés (I–VIII. osztály) számára
Tevékenysége fontos területének számított népművelő, zenenépszerűsítő munkássága is. Már a harmincas évek végétől tartott e témában előadásokat a rádióban, az ország számos településén, majd 1958-tól tv-előadássorozata révén a zenei műveltség országosan népszerű ismertetőjévé vált. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba ezt a munkásságát, még az amerikai magyarság körében is legendásak voltak előadásai. Maga Kodály is nagyra tartotta ebbéli képességét: ''„szerencsésen egyesíti magában a legmagasabb zenei képzettséget a népiskolai gyakorlat közvetlen tapasztalataival”''.
46. sor:
* Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. Turul könyvkiadó, Budapest, 1944.
* A muzsikáról. [[Zeneműkiadó]], Budapest, 1954
* Szó–Mi daloskönyv (társszerző: Kodály Zoltán). Budapest,
== Források ==
| |||