„II. Nékó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
kieg
6. sor:
| Kép=Necho-KnellingStatue BrooklynMuseum.png
| Uralkodása=[[I. e. 610|Kr. e. 610]] – [[I. e. 594|Kr. e. 594]]
| Prenomen=Uhemibré
| Apja=[[I. Pszammetik]]
| Anyja=
| Nagy Királyi Hitves=[[I. Khedebneithirbinet|Khedebneithirbinet]]
| Gyermekei=[[II. Pszammetik]]
| Dinasztia=[[XXVI. dinasztia]]
16. sor:
}}
 
'''II. Nékó''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] Νεκαω, ''Nekaó'', [[I. e. 660|Kr. e. 660]] körül – [[I. e. 594|Kr. e. 594]]) egyiptomi fáraó [[I. e. 610|Kr. e. 610]]-től haláláig. Folytatta édesatyja politikáját, elősegítette külfölddel (főként a görögökkel) való kereskedelmet.<ref name=okor/>
 
==Élete==
===Ifjúsága===
Nékó [[I. Pszammetik]] fiaként született.,<ref name=okor>{{pecz}} [|http://mek.niif.hu/03400/03410/html/5521.html Necho]}}</ref> nevét nagyapja után kapta. Pszammetik halála után lépett a trónra.
 
===Keleti hódításai===
Fel akarván használni [[Asszíria]] hanyatlását, [[Szíria|Szíriá]]ban hódítani kezdett.<ref name=okor/> Névleg a még mindig [[Harrán]]ban védekező [[II. Assur-uballit asszír király|II. Assur-uballit]] megsegítésére indult, valójában Asszíria maradványainak felosztásában kívánt részt venni, illetve ütközőzónát létrehozni [[Újbabiloni Birodalom|Babilon]] és Egyiptom között. Harcaiban idegen, nagyrészt [[ión]] [[zsoldos]]ok segítették.<ref name=okor/>
 
[[Jósiás júdai király]]t [[Megiddói csata (i. e. 609)|Megiddó]]nál (a [[Hérodotosz]] Magdolusánál) [[I. e. 609|Kr. e. 609]]-ben legyőzte, bevette Palesztinának egy nagy városát, Kadütiszt (Cadytis, fekvése bizonytalan)<ref name=okor/>; eljutott [[|Karkemis|Kharkhemiszig]] az [[Eufrátesz]] mellett, így fennhatóságát – legalább névleg – idáig terjesztette,<ref name=okor/> sőt még ezen is túl, egészen [[Kommagéné]] városig hatolt északra. Az elkövetkező négy évben Nékó korlátlan úr volt Palesztinában, Szíriában és Föníciában. A helyi fejedelemségek Babilon ellen Nékó szövetségét keresték. Nékó elűzte [[Júdea]] trónjáról [[Jóakház júdai király|Jóakházt]], és helyére [[Jójákim júdai király|Jójákimot]] ültette, akinek a [[zsidók|zsidóság]] sosem bocsátotta meg, hogy egyiptomi kegyből került hatalomra. Ezt a nagyhatalmi pozíciót Nékó valószínűleg annak köszönhette, hogy [[Nabú-apal-uszur babiloni király|Nabú-apal-uszur]] ezekben az években azon dolgozott, hogy [[Lüdia]] és [[Kilikia]] felől ne fenyegesse veszély, amíg délen hadakozik.
 
Nékó nagy sereget vezetett ellene [[I. e. 605|Kr. e. 605]]-ben; ismét Kharkhemiszig nyomult előre, de ott Nabú-apal-uszur fiától [[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|Nabú-kudurri-uszur]]tól teljes vereséget szenvedett összes hódításait elvesztve.<ref name=okor/> Az általa trónta ültetett júdeai királyt Nabú-kudurri-uszur legyőzte. Nyolc évvel később elűzte, helyére [[Jójákin júdai király|Jójákint]] helyezte hatalomba. Egy évvel [[Jeruzsálem]] eleste – [[i. e. 605|Kr. e. 605]] – után Egyiptom kapuja, [[Askalon]] is elveszett Nékó számára. Ettől kezdve Nékó más utakon kereste a hatalmat és gazdagságot.
 
Nékónak a külpolitikai helyzettel ezen túl szerencséje volt. Júdea még évekig elfoglalta Nabú-kudurri-uszurt, miközben a korábbi szövetségesek, a médek és babiloniak konfrontálódtak. Az 590-es években [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] példátlan erődépítési hullám figyelhető meg, elkészült a [[mezopotámiai nomád fal#Méd fal|méd fal]]. Ez mentesítette Egyiptomot a konkrét támadástól.
 
===Csatornaépítési terve===
A kereskedelem előmozdítása végett csatornával akarta összekötni a [[Földközi-tenger]]t a [[Vörös-tenger]]rel, úgy hogy a terv szerint Bubasztisztól valamivel északabbra kezdődött volna a csatorna és az Arab tengeröbölbe torkollott volna.<ref name=okor/> Azonban, bár állítólag {{szám|120000}} egyiptomi pusztult el a munka alatt (ez minden bizonnyal a későbbi görög történetírók légbőlkapott találgatása), a mű nem készült el alatta, hanem csak [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] fejezte be.<ref name=okor/> A csatorna talán már a [[XVIII. dinasztia]] korában elkészült, ez esetben eltömődött és a kitisztítását végezték.
 
A sikertelenségnek nem anyagi természetű okai voltak. Nékó alatt nagyszabású restaurálási munkák kezdődtek Egyiptom minden szegletében. Felújították a régi sírokat, templomokat és egyéb középületeket. A legfontosabb régi temetkezésekben még az elrabolt halotti kelengyét is pótolták. E miatt nevezik a XXVI. dinasztia korát a „szaiszi (vagy szaita) reneszánsz” korának.
 
===Új hajóutak===
[[Főnicia]]i hajókat küldött ki, hogy körbehajózzák [[Afrika|Afrik]]át hajózzák körül.<ref name=okor/> [[Szuez]]ből indultak ki a Földközi-tenger felé és a harmadik évben érkeztek vissza.<ref name=okor/>
 
== Titulatúra ==
===Keleti hódításai===
{{Fáraónév
Fel akarván használni [[Asszíria]] hanyatlását, [[Szíria|Szíriá]]ban hódítani kezdett.<ref name=okor/> Harcaiban idegen, nagyrészt [[ión]] [[zsoldos]]ok segítették.<ref name=okor/> [[Jósiás júdai király]]t [[Megiddói csata (i. e. 609)|Megiddó]]nál (a [[Hérodotosz]] Magdolusánál) [[I. e. 609|Kr. e. 609]]-ben legyőzte, bevette Palesztinának egy nagy városát, Kadütiszt (Cadytis, fekvése bizonytalan)<ref name=okor/>; elhatolt [[Kharkhemisz]]ig az [[Eufrátesz]] mellett, így fennhatóságát – legalább névleg – idáig terjesztette.<ref name=okor/> Ezt viszont nem nézhette el az újra felemelkedő Babilónia királya, [[Nabú-apal-uszur babiloni király|Nabú-apal-uszur]].<ref name=okor/> Nékó nagy sereget vezetett ellene [[I. e. 605|Kr. e. 605]]-ben; Kharkhemiszig nyomult előre, de ott Nabú-apal-uszur fiától [[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|Nabú-kudurri-uszur]]tól teljes vereséget szenvedett összes hódításait elvesztve.<ref name=okor/>
|HóruszHiero=<hiero>S32:ib</hiero>
|Hórusz= Si3-ib
|NebtiHiero=<hiero>mAa-xrw</hiero>
|Nebti=M3ˁ-ḫrw
|AranyHiero= <hiero>R8-R8-R8-mr</hiero>
|Arany=Mri-nṯrw
|PrenomenHiero=<hiero>ra-wHm-ib</hiero>
|Prenomen= Wḥm-ib-Rˁ
|NomenHiero=<hiero>n:E1-w</hiero>
|Nomen=N-kaw
}}
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Nékó