„II. Jahmesz” változatai közötti eltérés

5 699 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
kieg
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(kieg)
{{Fáraó infobox
| Név=II. Jahmesz
| Névváltozatok=Ahmosze
| Előd=[[II. Uahibré]]
| Utód=[[III. Pszammetik]]
| Kép=Farao Amasis.JPG
| Uralkodása=[[I. e. 570|Kr. e. 570]] – [[I. e. 526|Kr. e. 526]]
| Prenomen=Hnumibré
| Apja=
| Anyja=[[I. Tasereniszet|Tasereniszet]]
| Anyja=
| Nagy Királyi Hitves=[[Tentkheta]]
| Gyermekei=[[III. Pszammetik]], [[Paszenenkhonszu]], Jahmesz, [[II. Tashereniset|Tasereniszet]]
| Dinasztia=[[XXVI. dinasztia]]
| Sírja=
}}
 
'''II. Jahmesz''', (vagy '''Ahmosze''', '{{ny-gr|Ἄμασις}}, ''Amaszisz''', ({{ny-la|Achmes}}), (? – [[I. e. 526|Kr. e. 526]]) egyiptomi fáraó [[I. e. 570|Kr. e. 570]]-től haláláig.
 
==Élete==
===TrónrajutásaTrónra jutása===
A ravasz, becsvágyó férfi alacsony sorsból küzdötte fel magát az uralkodói trónra.<ref name=okor>{{pecz}} [http://mek.niif.hu/03400/03410/html/412.html Amasis]</ref> Amikor a [[CyreneKüréné]] elleni szerencsétlen hadjárat miatt zendülés tört ki, ő ezt – noha kötelessége lett volna elnyomni – arra használta fel, hogy magát kiáltassa ki fáraóvá.<ref name=okor/> [[II. Uahibré]]t, miután görög zsoldosaival [[Momephisz]]nél leverte,<ref kiszolgáltattaname=okor/> aezután felzendült,még kikeseredettnégy tömegnek,évig amelypolgárháború aztándúlt Uahibrét megfojtottaközöttük.<ref name=okor/>
 
Jahmeszt a későbbi irodalom népies, tréfacsináló uralkodóként ábrázolta. Az egyiptomi előkelők érdekeit szolgálta, valószínűleg sosem hagyták elfeledni, hogy kiknek a jóvoltából kerülhetett trónra. Jellemző, hogy amikor a perzsa hódítás után a papságnak juttatandó javadalmak mértékét kellett megállapítani, a Jahmesz ideje alatti állapotokat vették alapul.
 
===Kedvezés a görögöknek===
Alig lépett azonban a trónra – a helyettahelyett, hogy az előtte levő fáraók gyűlölt rendszerével, az idegenek dédelgetésével felhagyott volna – teljesen elődeinek a nyomdokaiba tért, és a görögök az ő uralma alatt még több kiváltságokban részesültek, mint valaha.<ref name=okor/> A görög [[zsoldos]] csapatokat a saját testőrségévé tette, görög kereskedőknek települőhelyet engedélyezett [[Naukratisz]]ban, megadta nekik a saját törvényhatóságot, valamint azt, hogy ott isteneiknek templomokat emeljenek.<ref name=okor/> Mindezeket azzal tetézte, hogy két bennszülött, egyiptomi nő ([[Tentkheta]] és [[Nakhtubaszterau]]) mellé két görög nőt is feleségül vett.<ref name=okor/>
 
===Az ország fejlesztése===
 
===Külső tényezők===
A miAmi külpolitikáját illeti, meghódította [[Ciprus]]t és szövetségre lépett a [[Polükrátészszámosz]]i [[Polükratész|PolükrátésszPolükratésszel]]el,. deSzintén ezenkívülszerződéseket nemkötött tett semmit[[Lüdia|Lüdiával]], hogyés előrelátó[[Küréné]]vel, erélyeskésőbb eljárással gátakat[[Spárta|Spártával]], vessensőt egyfelőlmég a görögökkorábbi hatalmanagy emelkedésénekellenséggel, másfelőlaz a[[Újbabiloni perzsa világbirodalmi igényeknek.<ref name=okor/>Birodalom|Babilonnal]] Azis [[III. e.Kurus 526perzsa király|Kr. eII. 526Kürosz]]-ik év végénPerzsiája, amikor Jahmesz meghalt, már Kambúdszija megtette a kellőfrissen intézkedéseketszerveződő és[[Óperzsa előkészületeket egyiptomiBirodalom]] hadjáratáraellen.<ref name=okor/>
 
[[Kroiszosz lüd király|Kroiszosz]] már jó ideje szövetségben állt [[Méd Birodalom|Médiával]]. A perzsa hatalomátvétel után [[Lüdia]] a retorzió fő motorjává vált, de az események menetéből úgy tűnik, nem szövetségesi minőségében avatkozott be, azaz nem a médek védelme volt a célja, hanem sokkal inkább Média – illetve már Perzsia – [[kappadókia]]i területeinek megszerzése, mely egyben kiváló bázisul szolgálhatott volna [[Kilikia]], sőt Babilon ellen is. Valószínűleg úgy gondolta, a perzsáknak még időre lesz szükségük helyzetük megszilárdítására, addig pedig viszonylag védtelenek.
 
Mire Kürosz [[i. e. 550|Kr. e. 550]]-ben győzedelmesen fejezte be felkelését, Kroiszosz már össze is kovácsolta a perzsaellenes koalíciót. E társulás Babilon gyengesége és Spárta messzesége ellenére is eredményes lehetett volna, hiszen Jahmesz alatt Egyiptom hosszú ideje példátlan fellendülést ért meg. Egyiptom kiterjedt szövetségi rendszere egy esetleges háborúba bevonhatta volna a koalícióban eredetileg nem is szereplő Számoszt és Kürénét, ezenkívül a palesztinai és szíriai hűbéres fejedelmeket, melyek már csak névleg voltak Babilon vazallusai, s Egyiptom sikeres akciói révén a valódi elszakadásuk is remélhető lett volna.
 
Mindezen remények azonban éppen Kroiszosz miatt buktak meg. Nem várt arra, hogy szövetségeseinek expedíciós egységei összegyűljenek, egymaga vágott bele a nagy fába, Perzsiába. Mindjárt jó nagyot kanyarított ki: a médek összes Halüszon túli területeit bekebelezte. A koalíció további négy év alatt sem jutott túl a tárgyalási szakaszon, ezért Kroiszosz újabb magánakciót kezdeményezett. [[I. e. 546|Kr. e. 546]]-ban átkelt a Halüszon, és ostrommal bevette Pteriát (a korábbi [[Hattuszasz]]t), Kappadókia fontos erősségét. További hadműveletekre abban a hadászati évadban nem maradt idő, Kroiszosz téli pihenőre vonult [[Szardeisz]]be, biztos tudatában annak, hogy a következő évadban folytathatja a perzsa területek nyirbálását. A koalíció már összegyűlt egységei hazatértek telelőre anyaországaikba.
 
Kürosz azonban váratlan módon télvíz idején kelt át a Halüszon, és keresztülvonult egész Lüdián, míg a meglepett Kroiszosz végül csak közvetlenül Szardeisz mellett tudott felállni ellene. Kroiszosz kitűnő lovassága váratlan és megsemmisítő vereséget szenvedett a perzsa gyalogságtól. Két hét múlva maga Szardeisz is elesett, pedig Kroiszosz ott akarta kivárni, hogy szövetségesei kivágják szorult helyzetéből. Jahmesz ugyan folytatta volna a koalíciós terveket, de az ősi ellenség, Babilon, és a bizalmatlan Spárta vele sokkal kevésbé értett szót, mint Kroiszosszal. Mire bármilyen eredményt elérhetett volna, Kisázsia már perzsa kézen volt, Kürosz pedig nyolc nyugalmas évet szentelhetett a Babilon elleni tervei végrehajtására.
 
Kürosz már ekkor Egyiptom felé tekintgetett, s buzgón kereste a potenciális szövetségeseket. Ennek egyik lépcsőfokát képezte az a lépése, hogy a korábban Babilon részét alkotó Júdeának önkormányzatot adott, sőt felélesztette a teokratikus királyságot is – bár egyelőre csak „kormányzói” szinten. Ilyen módon felvonulási útjának jó darabja biztosítva volt. A zsidóknak megengedte a hazatelepülést, melyet talán valóban azzal magyarázott meg nekik, hogy álmában az ő istenük szólt hozzá. Egyiptomban eredményesen működött a perzsa kémszolgálat, és minden szinten perzsabarát klikkek jöttek létre az egyiptomi kormányzattól kezdve a városok helyi vezetéséig. Jahmeszt ugyan a nemesség és katonaság tette királlyá – és kezdetben hallatlan népszerűségnek örvendett –, de az arisztokrácia nem nézte jó szemmel, hogy zsoldoshadseregére támaszkodva központosított monarchiát kívánt létrehozni. Kürosz azonban Baktriában meghalt, miközben a hátországát akarta biztosítani az egyiptomi hadjárat előtt.
 
[[Kambúdzsija perzsa király|II. Kambüszész]] egészen más módszert alkalmazott Egyiptom ellen, mint elődje. Fő erőit már [[i. e. 527]] végén nyugatra irányította, és egy ideig személyesen vendégeskedett Júdeában. [[Fönícia]] megkezdte a perzsa hajóhad felszerelését, még Küprosz és Számosz is küldött néhány hajót. Júdeában kitűnő információkhoz jutott – többek közt Phanésztől, az Egyiptomban szolgáló görög zsoldoscsapatok fővezérétől – az egyiptomi romló belső helyzetről. Talán már itt tisztában volt vele, hogy az egyiptomi hajóhad is azonnal megadja magát, ahogy felvonul a határhoz.
 
Erre azonban már csak [[III. Pszammetik]] alatt került sor, mivel Jahmesz [[i. e. 526]]-ban meghalt.
 
== Titulatúra ==
{{Fáraónév
|HóruszHiero=<hiero>s-mn:n-U1-mAa:t</hiero>
|Hórusz= S-mn-M3ˁt
|NebtiHiero= <hiero>G39-R24-M44-N18:N18</hiero>
|Nebti=S3-Nj.t-spd-t3.w(i)
|AranyHiero=<hiero>R8-R8-R8-U21</hiero>
|Arany=Stp-nṯr.w
|PrenomenHiero=<hiero>ra-W9-m-ib</hiero>
|Prenomen= ẖnm-ib-Rˁ
|NomenHiero=<hiero>N12-ms-R24-zA</hiero>
|Nomen=ˁḥ-msi
}}
 
==Jegyzetek==
 
{{Fáraók}}
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Fáraók|Jahmesz 2]]