„II. Jahmesz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg |
szövegáthelyezés |
||
22. sor:
A ravasz, becsvágyó férfi alacsony sorsból küzdötte fel magát az uralkodói trónra.<ref name=okor>{{pecz}} [http://mek.niif.hu/03400/03410/html/412.html Amasis]</ref> Amikor a [[Küréné]] elleni szerencsétlen hadjárat miatt zendülés tört ki, ő ezt – noha kötelessége lett volna elnyomni – arra használta fel, hogy magát kiáltassa ki fáraóvá.<ref name=okor/> [[II. Uahibré]]t görög zsoldosaival [[Momephisz]]nél leverte,<ref name=okor/> ezután még négy évig polgárháború dúlt közöttük.
Jahmeszt a későbbi irodalom népies, tréfacsináló uralkodóként ábrázolta. Az egyiptomi előkelők érdekeit szolgálta, valószínűleg sosem hagyták elfeledni, hogy kiknek a jóvoltából kerülhetett trónra. Jellemző, hogy amikor a perzsa hódítás után a papságnak juttatandó javadalmak mértékét kellett megállapítani, a Jahmesz ideje alatti állapotokat vették alapul. Adományaival elárasztotta az egyiptomi papságot is, valamint nagyszámú, fényes templomot, és más emlékműveket építtetett. Országában bölcs uralkodása alatt a földmívelés, az ipar, a közlekedés és a kereskedelem hatalmas lendületet vett és nagyon felvirágzott.<ref name=okor/>
===Kedvezés a görögöknek===
Alig lépett azonban a trónra – ahelyett, hogy az előtte levő fáraók gyűlölt rendszerével, az idegenek dédelgetésével felhagyott volna – teljesen elődeinek a nyomdokaiba tért, és a görögök az ő uralma alatt még több kiváltságokban részesültek, mint valaha.<ref name=okor/> A görög [[zsoldos]] csapatokat a saját testőrségévé tette, görög kereskedőknek települőhelyet engedélyezett [[Naukratisz]]ban, megadta nekik a saját törvényhatóságot, valamint azt, hogy ott isteneiknek templomokat emeljenek.<ref name=okor/> Mindezeket azzal tetézte, hogy két bennszülött, egyiptomi nő ([[Tentkheta]] és [[Nakhtubaszterau]]) mellé két görög nőt is feleségül vett.<ref name=okor/>
===Külső tényezők===
| |||