Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Map Greece expansion 1832-1947-hu.svg|bélyegkép|jobbra|188px|Görögország határainak alakulása a 19. és a 20. század során]]
 
Az oszmán uralom a [[19. század]] elejéig tartott. A görögök a [[görög függetlenségi háború]]ban lázadtak fel [[1821]]-ben, kinyilvánították függetlenségüket, de csak [[1829]]-re jártak sikerrel. Az európai elitek a függetlenségi háborút – a török atrocitásokkal együtt – romantikus fényben látták. Önkéntesek (például [[Lord Byron]]) jöttek harcolni. A törököknektörökök már-már teljesen elfojtották a felkelést, de végül a fenyegető angol-francia-orosz intervenció miatt nem tették ezt meg. Az orosz külügyminiszter, [[Joannisz Kapodisztriasz]] – maga is görög – hazatért, hogy az új [[köztársaság]] [[elnök]]e legyen. Néhány év múlva nyugati bábáskodással a köztársaságból [[monarchia]] lett, az első király [[Bajorország]]ból, a második [[Dánia|Dániából]] érkezett.
 
A 19. és [[20. század]] folyamán a görögök számos törökök ellen vívott háborúban próbálták meg határaikat kiterjeszteni, hogy minden görög a görög államban élhessen. A terület lassacskán növekedett, [[1947]]-ben érte el a jelenlegitjelenlegi határait.
 
Az [[I. világháború]]ban Görögország az [[antant hatalmak]] oldalán állt a törökök és a [[központi hatalmak]] ellenében. (Lásd: [[Görögország az első világháborúban]].) A háború után a nagyhatalmaktól megkapta [[Kis-Ázsia]] egy részét [[Szmürna|Szmürnával]] – ma [[İzmir]] – aminek jelentős görög lakossága volt. Ekkor a török nacionalisták [[Mustafa Kemal Atatürk]] vezetésével megdöntötték az oszmán kormányzatot és legyőzték a görögöket, kiszorítva őket Kis-Ázsiából. Ekkor spontán lakosságcsere ment végbe a két ország között.
32 767

szerkesztés