„Trasimenus-tavi csata” változatai közötti eltérés

infobox
(infobox)
{{csata infobox
[[Fájl:Battles second punic war.png|bélyegkép|jobbra|270px|A második pun háború csatái a térképen.]]
|név=Trasimenus-tavi csata
|kép=Trasimene battlefield.JPG
|képleírás=Ezen a helyen zajlott a csata – a tópart ma.
|konfliktus=[[második pun háború]]
|időpont=[[i. e. 217]]. [[június 21.]]
|helyszín=Trasimenus-tó
|eredmény=pun győzelem
|egyik fél=[[Karthágó]]
|másik fél=[[Római Köztársaság|Róma]]
|parancsnokok1=[[Hannibal]]
|parancsnokok2=[[Caius Flaminius Nepos|Flaminius]]
|erők1=~{{szám|50000}}
|erők2=~{{szám|40000}}
|veszteségek1=2500
|veszteségek2={{szám|15000}}
|pozíciós térkép =Olaszország
|térképfelirat =Trasimenus-tó
|szélesség =É
|szélességi fok =43
|szélességi ívperc =8
|szélességi ívmásodperc=22
|hosszúsági fok =12
|hosszúsági ívperc =6
|hosszúsági ívmásodperc=27
|hosszúság = K
|szöveg pozíciója =
}}
{{Második pun háború csatái}}
A '''trasimenus-tavi csata''' ([[Kri. e. 217]]. [[június 2421.]], a [[Julián naptár]] szerint áprilisban) a [[Római Köztársaság]] seregeinek nagy vereségét hozó ütközet volt a [[második pun háború]] során. A csatában [[Hannibal]] [[karthágó]]i hadvezér aratott győzelmet [[Gaius Flaminius]] [[consul]] ellen a mai közép-olaszországi [[Umbria]] tartományban, a [[Trasimeno-tó|Trasimenus-tónál]].
 
A csatában két egyenlő erejű, mintegy 40 ezer katonából álló sereg csapott össze és a [[hadtörténet]]ben mintaszerűnek tekintett, elrejtett állásokból végrehajtott támadással Hannibal csapatai katasztrofális vereséget mértek a rómaiakra. Miközben a karthágóiak veszteségei kicsik voltak, a római sereg egésze odaveszett.
| style="text-align: left;" | ''[[Livius]]: Hannibal a [[trasimenus-tavi csata]] után''
|}
A rómaiak, meglepve és megriadva [[Tiberius Sempronius Longus]] veresége miatt a [[Trebiai csata|trebiai csatában]], azonnal hozzáláttak az előkészületeknek, hogy elhárítsák az északról érkező új fenyegetést. Sempronius visszatért Rómába és a [[senatus]] a [[Kr. e. 217]]. évben új consulokat választott: [[GnaeusCnaeus Servilius Geminus]]t és [[GaiusCaius Flaminius Nepos]]t. Utóbbit alig nevezték ki, máris az fenyegette, hogy leváltják, mert úgy hagyta el Rómát, hogy nem végezte el a [[consul]]lá választottak számára kötelező rituálét..<ref>[[Livius]], ''[[Ab Urbe condita]]'', XXI.64</ref> A senatus azzal bízta meg Serviliust, hogy vegye át a [[Publius Cornelius Scipio]] vezette sereg fővezéri tisztjét. Flaminius Sempronius serege maradékának a vezérségét kapta. A trebiai veszteségek pótlására felállítottak négy új légiót is. Az új erőket megosztottak a két consul közt.<ref>Livius, ''Ab Urbe condita'',21.63</ref> A trebiai és [[Ticinusi csata|ticinusi csaták]] utáni helyzetben Flaminius serege dél elé fordult, hogy Róma közelében készítse elő a védekezést. Hannibal azonnal követte, csakhogy ő gyorsabban haladt a római seregnél Róma felé és hamarosan meg is előzte őket. Flaminiusnak gyorsítania kellett a menetet és csatára bírni Hannibalt, mielőtt az eléri Rómát.
 
Eközben arra várt, hogy egy Servilius vezette másik sereg csatlakozzon hozzá. De mielőtt ez megtörténhetett volna, Hannibal nyílt csatára kényszerítette, azt a területet pusztítva, amelynek a megvédésével Flaminiust megbízták. [[Polübiosz]] szerint ''„amint (Hannibal) elhagyta Faesulae környékét, és a római táboron valamivel túl lerohanta a vidéket, Flaminius izgatottá vált és felbőszítette, hogy az ellenség semmibe veszi: és ahogy a vidék pusztítása folyt, és minden irányban a felszálló füstből lathatóvá vált a rombolás, már nem maradt türelme, hogy elviselje a látványt.”''."<ref>[[Polübiosz]], ''[[Hisztoriai]]'', 3.82; Ld. még Livius, ''Ab Urbe condita'', 22.3.</ref>
 
Hannibal azon fáradozott, hogy aláássa Róma szövetségeseinek hűségét, megmutatva, hogy a [[Római Köztársaság]]nak nem áll hatalmában megvédeni őket. Flaminius ekkor még táborában maradt [[Arretium]]nál. Miután nem tudta Flaminiust csatába vonni, Hannibal ellenfele balszárnya felől elvágta a rómaiakat a fővárostól. Flaminius mégis a táborban tartotta seregét. Hannibal erre [[Apulia]] felé vette az irányt, abban a reményben, hogy Flaminius követi és egy magaválasztotta helyen felveszi vele a harcot.<ref> Polybius, ''The Histories'', 3.81-83; Livy, ''Ab Urbe condita'', 22.4.</ref>
 
[[Fájl:Trasimene battlefield.JPG|thumb|right|250px|Ezen a helyen zajlott a csata - a tópart ma.]]
 
==A csata==
'''Kertész István''': ''Ókori hősök - ókori csaták''. Budapest, 1985. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631803732
 
{{csonk-hadi}}
{{csonk-ókor}}
{{Portál|ókor| |Ókori Róma| }}