|
'''Csenki Imre''' ([[Püspökladány]], [[1912]]. [[augusztus 7.]] – [[Budapest]], [[1998]]. [[július 15.]]) [[Kossuth-díj]]as [[zeneszerző]], karnagy, zenepedagógus.
== Élete, munkássága ==
[[1935]] és [[1937]] között a budapesti [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] középiskolai énektanárképző szakán [[Kodály Zoltán]], [[Ádám Jenő]], [[Harmat Artúr]], [[Vaszy Viktor]], [[Vásárhelyi Zoltán]], [[Bárdos Lajos]] és [[Bartha Dénes]] növendéke volt, majd 1942-től ugyanott a tanítóképző intézetiintézet zenetanárképző szakonszakán is tanult.
Zenepedagógusi munkáját [[1937Mezőtúr]]on kezdte, 1937-40től 1940-ig a [[mezőtúr]]i gimnázium énektanára volt, [[1942]]-44-ig(emlékét adombormű [[debrecen]]iőrzi MÁVaz Filharmonikusiskola Zenekar karnagyaként dolgozotthomlokzatán). [[1940]] és [[1950]] között a [[debreceni Református Kollégium]] tanítóképzőjének ének- és zenetanára, majd a [[Debreceni Egyetem]] zenei lektora lett. AKözben, [[Magyar1942 Államiés Népi1944 Együttes]]között Énekkaránaka alapító karnagya volt, ahol 1950-[[1972|72debrecen]]-igi karnagykéntMÁV ésFilharmonikus művészetiZenekar vezetőkéntkarmestereként tevékenykedettdolgozott. [[1964]]-66-igAlapító közöttkarnagya volt a [[Magyar Rádió|RádióÁllami Népi Együttes]]énekkart vezette.énekkarának, Karnagykéntamelynek számosélén kórusművet1950-től –1972-ig köztük [[Bartók Béla|Bartók]]karnagyként és Kodályművészeti műveitvezetőként – mutatott betevékenykedett. Együtteseivel gyakran vendégszerepelt itthon1964 és külföldön,1966 aholközött magasközött színvonalúvezette produkciókkala és[[Magyar versenygyőzelmekkel szerzettRádió|Rádióénekkart]] hírnevetis.
Karnagyként számos kórusművet – köztük [[Bartók Béla]] és Kodály Zoltán műveit – mutatott be. Zeneszerzői tevékenységének súlypontjában az Állami Népi Együttes énekkara számára írt művek képezték, de számos táncművet is komponált az együttesnek. Kodály az ő felkérésére írta a ''Kállai kettőst''. Együtteseivel gyakran vendégszerepelt itthon és külföldön, ahol magas színvonalú produkciókkal és versenygyőzelmekkel szerzett hírnevet. Különösen emlékezetesek voltak a [[Rábai Miklós]] által koreografált ''Cigánytáncok'', az ''Ecseri lakodalmas'' és a ''Kállai kettős'' című produkciók, amik az Állami Népi Együttesnek szinte a névjegyévé váltak, és bejárták vele [[Európa]] majd’ minden országát és szinte az egész világot, az [[Amerikai Egyesült Államok]]tól [[Kína|Kínáig]].
[[Népzene]]kutatóként a [[Magyarországi romák|magyarországi cigányok]] között végzett zenei gyűjtéseket.
|
