|
== Élete ==
''Ioan Baciu'', tanár, és ''Elisabeta Baciu'' fia volt. A középiskolát a brassói „[[Andrei Șaguna Nemzeti Kollégium|Andrei Șaguna Líceumban]]” líceumban végezte, ahol apja is, sőt [[Emil Cioran]] is tanította. Ezután joghallgató lett a [[Bukarest]]i Egyetemen [[1941]]-ig. [[1938]] és [[1946]] között több bukaresti lap, mint az ''Universul literar'', ''Gândirea'', ''Rampa'', ''Bis'', ''Arta nouă'', és más folyóirat szerkesztője volt. [[1945]]-ben elvette ''Mira Simiant''. Egy évvel később sajtói tevékenységét [[Svájc]]ban folytatta, így feleségével [[Bern]]be költözött. [[1949]]-ben [[Latin-Amerika|Latin-Amerikába]], [[Rio de Janeiro]]ba költözött, ahol egy fontos újság, a ''Tribuna de Imprensa'', szerkesztője lett. Erről az időszakról írt egy könyvet ''Lavradio 98'' ([[1982]]) címmel, amit igazi [[bestseller]]nek könyvelhetett el. Sok országban járt, meglátogatta [[Argentína]], [[Nicaragua]], [[Peru]], [[Guatemala]], [[Venezuela]], [[Costa Rica]], [[Santo Domingo]], [[San Salvador]], [[Honduras]], [[Mexikó]], [[Kuba]], [[Haiti]] városait. Mélyrehatóan ismerte a latin-amerikai irodalmat és két antológiát is írt erről: ''Antologia poeziei latino-americane'' (2 kötet, [[1974]]) és ''Antologia poeziei surrealiste latino-americane'' ([[1981]]). Magával hozta a [[szürrealizmus|szürrealista]] és [[neoavantgárd]] eszméket és számos ilyen témájú konferencián és kongresszuson vett részt. [[1962]]-ben az [[USA|Egyesült Államokba]] költözött, ugyanis [[Seattle]]-ben felajánlották, hogy legyen egyetemi tanár. [[1964]]-ben [[Honolulu]]ban lett egyetemi tanár. [[1993]]. [[január 7.|január 7-én]] hunyt el Honoluluban egy telefonbeszélgetés közben.
== Munkássága ==
|
