„Dízelmotor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vagobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: hi:डीज़ल इंजन
36. sor:
Az első, költségtakarékosabb lehetőség a károsanyagok belsőmotorikus csökkentése, melynek során pl. magasabb befecskendezési nyomással, nagyobb arányú és hűtött EGR-rel (exhaust gas recirculation) (kipufogógáz-visszavezetés), magasabb töltőnyomással, nagyobb töltőlevegő-hűtővel, optimálisabb égéstér-geometriával, belső örvényléssel (drall), alacsonyabb sűrítési viszonnyal mérséklik a károsanyagok keletkezését. Ennek két fő hátránya van: az egyik, hogy a hamarosan érvénybe lépő ''euro 5''-ös és ''euro 6''-os határértékeket sok esetben nem lehet velük elérni, a másik, hogy ezek a lépések részben a fogyasztás rovására mennek.
 
A második lehetőség a károsanyag kibocsátás motoron kívüli csökkentése, kezelése. Elsőként említendő a kétutas oxidációs katalizátor, ami a CO es HC kibocsátás csökkentésére szolgál. A következő lényeges eleme a dízelmotorok károsanyag-kezelő rendszerének a részecskeszűrő (DPF – Diesel PartikelParticulate Filter), mely a kipufogógázban található részecskéket – főleg kormot – szűrik ki. A dízel károsanyag-kezelés utolsó fontos eleme a NO<sub>x</sub> kibocsátás csökkentése. Ez törtenhet SCR katalizátorral vagy NO<sub>x</sub> tároló katalizátor segítségével, mely megköti szegénykeverékes üzemben a kipufogógáz NO<sub>x</sub>-t és dús üzemállapotban redukálja N és CO<sub>2</sub>-vé. Nagy méretű motoroknál alkalmazott megoldás a többfuratú befecskendező fúvóka alkalmazása, a nagy mennyiségű tüzelőanyag több sugárban, ezért nagyobb felületen érintkezik a levegővel, az égés folyamán az oxigénellátás egyenletesebb. A több fúvókán kiáramló üzemanyag örvénylést is kelt a kompressziótérben, tovább javítva a keveredést.
 
Erre csak a [[2000-es évek]] elejére találtak megfelelő megoldásokat: ezek közül az egyik a szelektív katalitikus utánkezelés (SCR), a másik a koromszűrő.