„Gorove László” változatai közötti eltérés

bővítés
(bővítés)
Gattájai '''Gorove László''', ''gattájai'' ([[Szamosújvár]], [[1780]]. [[június 2.]] – [[Pest]], [[1839]]. [[március 11.]]): magyar író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, [[Gorove István]] politikus édesapja.
 
==Élete==
[[Gorove István]] politikus édesapja. Előbb [[Kolozsvár]]ott bölcsészetet, majd Pesten jogot tanult, azonban nem vállalt hivatalt, hanem [[gátalja]]i ([[Temes vármegye]]) birtokán gazdálkodott. Vagyonából támogatta a tudományos élet fejlődését. Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a [[Tudományos Gyűjtemény]]ben 1819-től halálig. 1835-ben lett a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] tagja.
 
Gorove Kristóf, a város főbírája, több ízben királyi kormányszéki biztos és országgyűlési követ és beodrai Karácsonyi Veronika fia. Tanulását szülőhelyén kezdte és a bölcseletig bezárólag [[Kolozsvár]]ott folytatta, ahol 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival Kotzebue, ''Embergyűlölés és megbánás'' című darabját játszotta. 1800-ban [[Pest]]re jött az egyetemre törvényt tanulni, itt [[Haliczky András]] a német és Dugonics a magyar irodalom ismeretére vezette őt. Kazinczy és Faludi munkái pedig különös hatást gyakoroltak reá. Atyja halála (1801) félbeszakasztatta vele a törvénytanulást és az ősi birtokba lépett és 1810-ben elhagyván [[Erdély]]t, [[Magyarország]]ra jött és az [[Alföld]]ön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte [[Gattája]] (ma: Gátalja) helységet. Miután látta, hogy e vidéken a magyar nyelv mindenütt kiküszöböltetik, minden igyekezetét arra fordította, hogy némely szabadalmak engedésével Gattájára magyar lakosokat édesgessen, akiknek az általa emelt templomban az [[Isten]] igéje magyarul hirdettessék. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Hivatalt, noha felszólították, nem vállalt, egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta, melynek 1839. február 18-ai alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott oly végből, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzője jutalmaztassék. Ehhez képest az akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, hatvan arany jutalom mellett, jutalomkérdés volt kitűzendő, mely felváltva az erkölcstudomány, széptan és magyar művelődéstörténet köréből került ki.
==Főbb művei==
 
* Jetzid és Hábá (dráma; Pest, 1806)
Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a [[Tudományos Gyűjtemény]]ben 1819-től halálig.
* Az érdemes kalmár (iránydráma; [[Buda]], 1807)
 
* A férjfiúnak tökéletességei (Pest, 1823)
==Munkái==
* Eger városa történetei (Pest, 1828).
 
* Jetzid és Hábá, avagy a féltés és meghasonlás. Szomorújáték öt felvonásban. A magyar játszó szinre alkalmaztatta. Buda, 1806. (Előszó kelt Tisza-Varsányon aug. 24. 1808. Először adatott Kolozsvárt 1807. jan. 12., azután Pesten 1808. aug. 17. és 1811. márc. 11. Ism. Bayer József Egyet. Philol. Közlöny 1881.)
* A jegyesek Carthágóban, vagy a nagy Scipio. Eredeti munka, és vitézi történet. Buda, 1807.
* Az érdemes kalmár. Hazai történeten épült eredeti darab öt felvonásban. Buda, 1807.
* A férfiúnak tökélletességei. Pest, 1823.
* Eger várossa történetei. Pest, 1828. (Különnyomat a Tudományos Gyűjteményből. Újabb kiadása: Eger, 1876.)
* T. Békés vármegyéhez tett beszéd. Hely és év n.
 
==Források==