„Gorove László” változatai közötti eltérés

(bővítés)
==Élete==
 
Gorove Kristóf, a város főbírája, több ízben királyi kormányszéki biztos és országgyűlési követ és beodrai Karácsonyi Veronika fia. Tanulását szülőhelyén kezdte és a bölcseletig bezárólag [[Kolozsvár]]ott folytatta, ahol 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival Kotzebue, ''Embergyűlölés és megbánás'' című darabját játszotta. 1800-ban [[Pest]]re jött az egyetemre törvényt tanulni, itt [[Haliczky András]] a német és [[Dugonics András]] a magyar irodalom ismeretére vezette őt. [[Kazinczy Ferenc]] és Faludi munkái pedig különös hatást gyakoroltak reá. Atyja halála (1801) félbeszakasztatta vele a törvénytanulást és az ősi birtokba lépett és 1810-ben elhagyván [[Erdély]]t, [[Magyarország]]ra jött és az [[Alföld]]ön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte [[Gattája]] (ma: Gátalja) helységet. Miután látta, hogy e vidéken a magyar nyelv mindenütt kiküszöböltetik, minden igyekezetét arra fordította, hogy némely szabadalmak engedésével Gattájára magyar lakosokat édesgessen, akiknek az általa emelt templomban az [[Isten]] igéje magyarul hirdettessék. Így magyarosodott meg Gattája és vidéke. Hivatalt, noha felszólították, nem vállalt, egyedüli örömét a tudományokban és gazdaságban lelte. A nemzetiség és nyelv ügyében szerzett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 11-én levelező tagjává választotta, melynek 1839. február 18-ai alapítólevelével (testvéreivel együtt) 1000 forint tőkét hagyományozott oly végből, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzője jutalmaztassék. Ehhez képest az akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, hatvan arany jutalom mellett, jutalomkérdés volt kitűzendő, mely felváltva az erkölcstudomány, széptan és magyar művelődéstörténet köréből került ki.
 
Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a [[Tudományos Gyűjtemény]]ben 1819-től halálig.
 
==Munkái==