„II. Uahibré” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A vég |
|||
44. sor:
== A vég ==
A [[küréné]]iekkel szembeni nagy – állítólag szándékos – veresége után fellázadt hadserege [[II. Jahmesz|Jahmesz]] tábornok vezetése alatt megfosztotta trónjától.<ref name=okor>{{pecz|url=http://http://mek.niif.hu/03400/03410/html/702.html}}</ref> A hadjárat oka az volt, hogy Küréné görög lakossága ellen a líbiai őslakosság Uahibré védelme alá helyezte [[i. e. 570]]-ben. A végső soron líbiai származású uralkodó<ref name="K215"/> ezért indult a görög kolónia ellen. Csakhogy káriai és ión zsoldosokból álló hadserege nem szívesen harcolt egy görög település ellen, ráadásul főemberei többsége is vagy görög volt, vagy hellenizált egyiptomi. Zsoldosai már az odaúton is, majd a város alatt is egyértelmű tanújeleit adták engedetlenségüknek.<ref>[http://www.ancientegyptonline.co.uk/HerodApries.html Herodotus on Apries (Wahibre)]</ref> Őket nem is küldte harcba, csak egyiptomi seregrészeit, akiket [[II. Jahmesz|Jahmesz tábornok]] vezetett. Ezek viszont katasztrofális vereséget szenvedtek. Egyiptomi katonái a kudarc hatására fellázadtak, mondván hogy szándékosan küldte halálba embereit, azért, hogy a görögök befolyása erősödhessen.<ref>Watterson, 142. old.</ref> Ezért a hivatalnok-hadvezért, Jahmeszt kiáltották ki királlyá – aki maga is erősen hellenizált egyiptomi volt, és inkább nevezték ''Amaszisz''nak, semmint Jahmesznek, de az egyiptomi születésű katonák parancsnoka volt már [[II. Pszammetik]] idején is. Az [[i. e. 589]]-es hadjárat az első, amelyiknek kapcsán Jahmesz neve felmerül, és arról is elsőként tudósít egy felirat, hogy az idegen zsoldosok és az egyiptomiak külön hadtestekben harcoltak. Ez az első alkalom Egyiptom történetében, hogy a hadsereg legitim királyválasztó erővé lépett elő.<ref name="K215"/> Jahmesz szándékai ismeretlenek, nem tudni, hogy hatalomra tört-e, vagy csak sodródott az eseményekkel, mindenesetre trónkövetelő lett.<ref name="B65">Bács, 65. old.</ref> A trónbitorló és az elcsapott király első ütközete [[i. e. 570]] januárjában vagy februárjában a [[Nílus]] deltavidékének északnyugati részén, [[Momemphisz]] mellett zajlott le, ahol Uahibré vereséget szenvedett.<ref name="dyn">[http://www.crystalinks.com/dynasty26.html Dynasties 26]</ref>
Az új királyt mind Alsó-, mind Felső-Egyiptomban elismerték törvényes uralkodónak. Már a szíriai fiaskó óta elégedetlen hatalmi csoportok – papság, nemesség – örömmel vették Uahibré bukását. A megbuktatott uralkodó néhány hű zsoldosalakulattal még [[i. e. 566]]-ig kitartott, de a véres ütközetekben minden utánpótlása elfogyott – maradék katonái zsoldját sem tudta kifizetni, nemhogy újakat fogadni az elesettek helyére. Ezt a helyzetet Babilon is igyekezett kihasználni, de az [[i. e. 569]]-es babiloni támadást Jahmesz visszaverte, amiben valószínűleg szerepet játszott az a körülmény, hogy Babilon egyre élesebb konfliktusba került a [[médek]]kel.<ref name="Gy554"/> I. e. 566-ban Uahibré hirtelen meghalt. [[Hérodotosz]] szerint megfojtották, miután fogságba esett.<ref>[http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/herodotus/apries.htm Herodotus on Apries]</ref> Az [[Amaszisz-sztélé]] szerint viszont a tengerbe fulladt, miután elfoglalta Ciprust és Babilonnal szövetséget kötve hajóhaddal tért vissza Egyiptomba. Jahmesz ezzel magyarázta az [[i. e. 566]]-ig tartó babiloni inváziós kísérletet, amelyet nem kis szerencsével vert vissza. Nem kizárt azonban, hogy Uahibrét elégedetlen zsoldosai gyilkolták meg.<ref name="K215"/> Ismét mások szerint sem Hérodotosz, sem az Amaszisz-sztélé nem mond igazat, és Uahibrét már a lázadás után közvetlenül megölték.<ref name="cl">Clayton, 197. old.</ref> Egy vélemény szerint a babiloni hadsereg beavatkozása már a következő évben ([[i. e. 569]]-ben) megtörtént, és Uahibré akkor halt meg.<ref name="B65"/>
| |||