„Szentmáté” változatai közötti eltérés

A [[Coțofeni-kultúra]] emberei Kr. e. 3000 táján telepedtek meg. Kései képviselőik lettek a [[Bronzkor|korabronzkorrakora bronzkorra]] jellemző álmandzsettás edények megalkotói Kr. e. 2600 táján. A [[Gyalu (település)|gyalui]] és a szentmátéi leletek bizonyítják, hogy a Livezile–Copăceni csoport a Coțofeni-kultúrából született, akárcsak a Șoimuș-csoport. A Livezile–Copăceni csoportot egy fakéregmintázatú, a korabronzkorkora bronzkor II. vagy III. fázisába tartozó csoport követi. Ezt követően hiátus van a Wietenberg IV-Noua szintézisig, ahol az utóbbi elemek az uralkodóak. A Wietenberg IV–Noua együttélésben a Wietenberg-kerámia már nem olyan szépen díszített, mint az előző fázisban és a díszítés is kevesebb. Az egyik településen egy bronzöntési hulladék, egy másikon egy csontvéső, két településen kocsimodellek kerékagyas kerekei, egy másikon egy agyagkanál töredéke került elő. Meg kell említeni a három Noua sírt is, amik [[2007]]-[[2008]]-ban kerültek elő. Az első és a harmadik hamvasztásos volt, a másodiknak csak az edényei kerültek elő. A Hallstatt kor egyik településéről egy kétrészes, kristályos kőből készült öntőforma egyik felének töredéke és egy vaslepény, valamint további két vaslepénytöredék darabjai kerültek elő. A [[kelták]]tól pár korongolt cserépdarab és két [[grafit]]os [[situla]]töredék került általam a [[beszterce]]i és [[naszód]]i múzeumba.