„Marcipán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a linkjav. AWB
Bakfitty1 (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
Mások szerint a marcipán (''marzapane'', vagyis mézeskalács) olasz közvetítéssel került Európába, valószínűleg Törökországból, Iránból vagy Irakból, ahol a marcipán őse a háremhölgyek csemegéje, egy keleti fűszerekkel ízesített édességféle volt.
[[Fájl:Kopcsik Marcipan 244.jpg|thumb|right|200px|A Kopcsik Marcipán múzeum képe marcipánból]]
A világhírű lübecki marcipán legendája szerint, [[1402]]-ben [[Lübeck]]ben nagy éhinségéhínség pusztított, mert ellenséges erők kerítették be a várost, már minden élelem elfogyott. Ekkor egy mandulával megrakott görög teherszállító vitorlás futott be a lübecki kikötőbe, ahol azonban kiderült, hogy a mandulát megrendelő kereskedő tönkrement és a szállítmánynak nincs gazdája. Az ezután elárverezett mandulát egy helyi cukrász vásárolta meg. A mandulát megőrölte, összekeverte cukorral és rózsavízzel, hozzákevert tojássárgáját és ebből a masszából golyócskákat formázott és árusítani kezdte. Így indult el a világhír felé a lübecki marcipán, ahol a leghíresebb a kétszáz éves Niederegger-cukrászda. A lübecki marcipán nem sült vagy pirított marcipán. Általában cipó alakba formálva, [[csokoládé]]val bevonva készül. [[Thomas Mann]] író viszont, aki Lübeck világhírű szülötte, arról írt, hogy a "gyomrot terhelő" marcipán, "a hárem szülötte" és a receptje nyilvánvalóan Velencéből került a lübecki Niederegger kezébe.<ref>[http://www.hirtv.hu/?tPath=/szines/&article_hid=78026 200 éves a marcipán]</ref> Az ismertebb lübecki marcipánnak nagy vetélytársa a [[königsberg]]i marcipán. A königsbergi marcipánt enyhén pörkölik, hogy a mandulában lévő [[fehérje]] gyorsabban felbomoljon, ezáltal a massza egységesebb állagú lesz. A königsbergi marcipánt többnyire szív alakúra formálják, nagy lángon hirtelen hevítik, amelytől kissé megbarnul.
 
Egy [[Olaszok|olasz]] eredetet bizonygató legenda szerint [[Velence (Olaszország)|Velence]] védőszentjének, [[Szent Márk]]nak a nevéből származik a marcipán elnevezés. Eszerint az 1400-as években egy Badrut nevű velencei cukrászmester Mária nevű leánykája, az apja műhelyében játszadozva a mézbe tört mandulát kevert, majd az így keletkezett gyurmát forró tepsiben kiszárította. Apja megkóstolta a játékból készített édességet, és olyan jóízűnek találta, és ebből kezdte készíteni a Velencében közkedvelt szentelt gyertyákat, cirádákkal ékesítve. A legenda szerint elsõelső ízben a Szent Márk székesegyház előtti téren, a város védőszentjének ünnepén árusította a mandulából és mézből készült finomságot, ezért lett Szent Márkról elnevezve: ''Marci panis'' azaz Szent Márk kenyere. A szinte szobrászművészi igényességgel elkészített marcipángyertyákat a templomokban osztogatták a hívőknek, hogy megóvja őket a rossztól. Az ördögűző édességből az [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]] kíséretében Magyarországra települő talján szakácsok [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] házassága után az első újévi ünnepi ebéden, a 8. fogást mandulatejből és cukorból készítették, ami fehér és barna kockás marcipán [[sakktábla]] volt.
 
Magyar nyelven [[Bornemissza Anna]] [[1680]]-ból származó szakácskönyvében található adat a marcipán készítéséről.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcipán