„Fletcher Christian” változatai közötti eltérés

'''Fletcher Christian''' ([[Brigham]], 1764. szeptember 25. – [[Pitcairn -szigetek|Pitcairn-sziget]], 1793. szeptember 20.) angol hajós, a legendás Bounty hajón végbement [[lázadás a Bountyn|matrózlázadás vezére]]. A romantikus történetekkel ellentétben Christian önös érdekből választotta a lázadást és önfejűsége, valamint állhatatlan viselkedése lett utóbb a veszte.

Christian man-szigeteki kelta (ún. manxi) családból származott, a Cumberland nevű angol régióból. Fletcher a másodikként látta meg a napvilágot, Charles Christian helyi tőzsgyökeres nemes és Ann Dixon gyermekeként. Charles hamar meghalt, Fletcher mindössze négy éves volt még. Ezután magára maradt anyjával, aki azonban felelőtlen nő volt és amikor fia tizenöt éves lett addigra legalább 6500 font adósságot halmozott fel. Ann már-már az adósok börtönének küszöbén állt, amikor gyermekeivel apjuk őseinek hazájába, a [[Man|Man-szigetre]] menekültek, ahol az angol hitelezők nem zargatták őket. Itt évi 40 fontos járadékból éldegéltek. Christian először Cockermourth-ba járt iskolába, ahol tanulótársa volt [[William Wordsworth]] későbbi angol költő.

1787-ben került a Bounty fedélzetére, szintén Bligh alantasaként, amelynek a feladata volt [[kenyérfa]] csemetéket hozni [[Tahiti]]ről. Az útnak nem volt túlzottan nagy jelentősségejelentősége mint azt a filmekben bemutatták, ugyanis nem az európai lakosság élelmezésének feljavítására kellett a kenyérfa, mindössze olcsó és könnyen termelhető élelmiszert akartak biztosítani a különböző gyarmatokon élő rabszolgáknak. Egyebek mellett ez és a [[nagy francia forradalom]] időközbeniidő közbeni kitörése okán a brit haditengerészet később már nem is törődött nagyon a lázadók kézrekerítésévelkézre kerítésével.

Tahitira[[Tahiti]]ra megérkezvén vagy félévet kenyérfa csemeték gyűjtésével foglalatoskodtak, ezért, hogy a matrózok ne unatkozzanak (ami fontos szempont a hadseregnél és a haditengerészetnél a morál és a kedv megőrzésére), Bligh megengedte, hogy a tahiti lakosokkal együtt éljenek, akik eleinte szívesen fogadták az angolokat. Bligh azonban túlságosan szabadjára engedte embereit, akik viszonyt folytattak a nőkkel és szinte átvették a szokásaikat. Néhány hónapon belül meglazult a fegyelem, ezért Bligh úgy döntött visszaszoktatja őket a korábbi matróz-életre, erre válaszul nemsokára felütötte a fejét a lázadás.

Christian egy Maimiti nevezetű tahiti lánnyal, aki a helyi törzsfőnök lánya volt, keveredett viszonyba, s akitől gyermekei születtek utóbb. 1789. június 16-án tahiti szertartás szerint vette feleségül. Christian fegyelme hasonlóan a többi tengerészhez meglazult és a lázadás napján bódult állapotban fogta el felettesét. Bligh-t kirakták 18 hozzá hű tengerésszel egy csónakba, aki [[Timor]]ba (részben a mai [[Kelet-Timor]]) hajózott. Christianék pedig visszamentek tahitiraTahitira, ahol máris konfliktusba keveredtek az emberekkel és társaikkal is, mivel többen Tahitin akartak maradni. Némi utánpótlásként magukkal hurcoltak pár embert a szigetről, férfiakat és nőket is. Addig bolyongtak az óceánon, mígnem kikötöttek a lakatlan [[Pitcairn-szigetek|Pitcairn-szigeten]], amelyet nem jeleztek a hivatalos brit térképek és elegendő élelem is volt rajta. A hajóról a legfontosabb dolgokat levitték, a hajót pedig felgyújtották. A szigeten kunyhókat ácsoltak maguknak és önkéntes számkivetésben éldegéltek tovább.

Christian próbálta ugyan megszervezni a kolóniát, de a lázadók és a tahiti emberek mindvégig a saját fejük után jártak. Maimititől három gyermeke született: Thursday October Christian (a születésnapja után, amely október 14.), Charles és lány, akit Mary Ann-nak hívtak. Gyermekeinek leszármazottai ma is élnek Pitcairn-non, a [[Norfolk-szigetekensziget]]en, [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Új-ZélandonZéland]]on és az [[Amerikai Egyesült ÁllamokbanÁllamok]]ban.