„Major (településföldrajz)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
iw jav.
5. sor:
A [[jobbágy]]i gazdálkodás korában, tehát a [[középkor]]tól a [[XIX. század|XIX. sz.]] közepéig a majorság szó a saját kezelésben lévő osztatlan földesúri birtokot jelölte. A majorságban a földesúr által megbízott munkavezetők irányításával, ”majorüzemben” folyt a főként jobbágyi [[robot]]ra épülő növénytermesztés és állattenyésztés. A nagyobb birtokokon több majorüzemegységet is kialakítottak, mindegyik majorhoz tartozott egy bizonyos földterület a megműveléséhez szükséges igavonó állatokkal és szerszámokkal: [[eke|ekékkel]], boronákkal, [[henger]]ekkel.
 
1848-ban a jobbágyfelszabadítással megszűnt a robot, a majorokban<ref group=m>Az ország egyes vidékein "majrokban".</ref> idénymunkára szerződött béresek[[béres]]ek és hosszabb időre (legalább egy évre, de néha egész életükre) munkát vállaló cselédek[[cseléd]]ek léptek a jobbágyok helyébe. A munkát egyes vidékeken öregbéresnek[[öregbéres]]nek, máshol [[béresgazda|béresgazdának]] nevezett munkavezetők irányították.
 
A [[II. világháború]] után sok majort elhagytak: a gépeket, állatokat széthordták, néhol még az épületeket is szétszedték. Más majorokban viszont ezzel ellentétes folyamat zajlott le: a major önálló életre kelt, kisebb-nagyobb falvak jöttek létre az ott dolgozó emberek összefogásával.<ref>Magyar néprajzi lexikon, III. kötet: Major. Akadémiai Kiadó, 1980. ISBN 963-05-1288-2.</ref>