„Anhtifi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép |
|||
9. sor:
{{idézet|…Én vagyok az emberiség kezdete és vége, mert hozzám fogható sosem volt és nem is lesz… Hős vagyok, kinek nincs párja.|Anhtifi sírfelirata}}
A hódítása mellett a legjelentősebb esemény a nyílt háború
Életrajzi felirata szükségesnek tartja megemlíteni, hogy Alsó-[[Núbia|Núbiától]] [[Abdzsu]]ig ([[Abüdosz]]) szállított gabonát, amikor egyébként „egész Felső-Egyiptom haldokolt az éhségtől”. Figyelembe véve azonban, hogy a kor uralkodói feliratainak többsége arról szól, hogy a felirat készíttetője képes volt ellátni saját magát és a körülötte lévő éhezőket, ez inkább irodalmi [[toposz]]nak tűnik. Minél inkább hangúlyozta az éhínség borzalmait, amelynek következtében az emberek megették gyermekeiket, annál nagyobbnak tűnik a jótéteményként szállított gabona. Még az sem kizárható, hogy normál kereskedelmi tevékenységet írt le ebben a formában, vagy Noferkaré fáraó utasításait követte, mivel semmilyen régészeti nyom nincs egyelőre tömeges halálozásra vagy egyéb hasonló katasztrófára. A kutatók egy része éghajlatváltozásra gondol, amire esetleg még vannak is adatok – a csapadékmennyiség csökkent a Nílus felső folyásánál, így kisebbek lettek az áradások –, de az irodalmi műveken kívül nincs más konkrét tárgyi bizonyíték arra, hogy ez a jelenség éhínséget okozott volna. Ezzel ellentétben a népesség növekedésére utalnak a települések és temetők.
|