„Szentimrei Jenő” változatai közötti eltérés

A [[Második világháború|II. világháború]] után is mindjárt az erdélyi magyar művészeti és irodalmi életet szervezte, igazgatója lett a [[Kolozsvári Állami Magyar Színház]]nak, majd a Józsa Béla Athenaeum (azelőtt Minerva) Irodalmi és Könyvkiadó Vállalatot vezette, végül a [[Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem|Szentgyörgyi István Művészeti Főiskolán]] tanított haláláig. A [[magyarország]]i [[1956-os forradalom]] bukása után számos más kolozsvári értelmiséggel együtt ([[Asztalos István (író)|Asztalos István]], [[Balogh Edgár]], [[Csehi Gyula]], [[Bartalis János]], [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]], [[Horváth István (költő)|Horváth István]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Létay Lajos]], [[Marosi Péter]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]], [[Szabó Gyula (író)|Szabó Gyula]], [[Szabó István]], [[Szabédi László]], [[Tamás Gáspár]]) aláírta azt a nyilatkozatot, amely ellenforradalomnak bélyegezte a magyarországi eseményeket,<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=655&mut=Szentimrei%20Jen%F5,%20%EDr%F3,%20sz%EDnh%E1zigazgat%F3 Erdélyi magyar adatbank, Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1955]</ref> így maradhatott bent ő is és az ő hagyatéka továbbra is a tudományos- és irodalmi közéletben.