„Ligeti Antal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Zala György –> Zala György (szobrász) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Ligeti Antal.jpg|bélyegkép|Ligeti Antal portréja a [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]]ban]]
'''Ligeti Antal'''
==Életrajz==
Szülői a kereskedői pályára szánták, de a művészet szeretete oly erős volt benne, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és [[1845]]-ben [[Olaszország történelme|Itáliába]] utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész [[Nápoly]]ig, hosszabb időt töltvén különösen [[Firenze|Firenzében]], ahol [[id. Markó Károly]] nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet. Ligeti 1848-ban tért vissza hazájába, ahol mindaddig arcképfestéssel volt kénytelen foglalkozni, míg [[Károlyi István]] gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette és a [[fót]]i kastélyban gond nélküli életet biztosított neki. Ugyancsak a Károlyi gróf költségén 1855-ben hosszabb utazást tett Keleten: bejárta [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Libanon]]t, [[Damaszkusz]]t, [[Ciprus]]t, Rodust, a görög szigeteket, [[Málta|Maltát]], [[Szicília|Sziciliát]] és végül negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyűjteményével tért vissza Fótra, pártfogójához. Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség és Ligeti csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ban minden habozás nélkül áttehette [[Pest]]re, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek és ezt a modort alkalmazta - kevesebb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített. Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Cédrus-erdő, Sharai puszta, Bethlehem, Nazareth, Régi sírok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára. Ligetit a [[Nemzeti Múzeum]]ban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki. Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a [[Képzőművészeti Társulat]] állította ki és ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal [[Munkácsy Mihály]] és [[Mészöly Géza (festő)|Mészöly Géza]] fejlődését. Fő művei részben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] főépületében, részben a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] láthatók. Mellszobrát [[Zala György (szobrász)|Zala György]] szobrászművész készítette el. Sírjára [[Donáth Gyula]] mintázott szép emléket.
[[Fájl:Ligeti Antal sírja.jpg|bélyegkép|Ligeti Antal sírja [[Budapest]]en. [[Kerepesi temető]]: 34/2-1-41 [[Donáth Gyula]] alkotása.]]
21 ⟶ 22 sor:
* [http://hungart.euroweb.hu/magyar/l/ligeti/index.html Ligeti Antal a képzőművészet Magyarországon honlapon]
*{{MÉL|2|72|ABC09006/09484.htm}}
*{{Forrásjelzés-Pallas}}
[[Kategória:Magyar festők]]
| |||