„Élményjószág” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Élményjószágnak nevezzük azon információs javakat, amelyekre jellemző, hogy a fogyasztás tárgya egy információ, üzenet, illetve kulturális élmény. A szükséglet kielégítése élvezetet, elégedettséget nyújt az azt fogyasztó számára (közgazdasági értelemben ezt nevezzük hasznosságnak). A hasznosság azonban nem magához az eszközhöz, hanem az általa kielégített szükséglethez kapcsolódik.
Az élményjószágok esetében a hasznosságot és az általa nyújtott minőséget csak utólag lehet megítélni, ezért ez kockázatot és bizonytalanságot jelent a potenciális fogyasztó számára. Van lehetőség az előzetes információgyűjtésre, ami csökkentheti ugyan a bizonytalanságot, de teljesen nem szünteti meg. Ez mindkét fél érdeke, ezért különböző jelzéseket bocsátanak ki, amik feladata, hogy a fogyasztókat minél több információval lássák el az adott szolgáltatás minőségéről, jellemzőiről. Vannak olyan termékek, amelyeknél jelzés lehet a márkanév, szolgáltatások, amelyeknél az azt nyújtó presztízse, díjai, mások esetében pedig egy-egy kritika.
A művészeti termékek esetében sokkal kevésbé meghatározható és sokkal szubjektívebb megítélés alá eshet a minőség. Egy filmet, színházi előadást, dalt az egyes kritikusok is többféleképp ítélhetnek meg. E kulturális javak hasznosságáról mindkét a fél, a termelő és a fogyasztó is tökéletlenül informált, mivel a fogyasztó nem tudja milyen szolgáltatást kap, a termelő pedig azt, hogy az általa nyújtott szolgáltatást a fogyasztók hogyan fogják értékelni.
| |||