„Valjevo” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
42. sor:
| weboldal = www.valjevo.org.rs
}}
== '''Valjevo''' ==
 
Váljevó egy város Szerbiában, melynek székhelye a Kolubarai Közigazgatási Körzet. Nyugat – Szerbiában helyezkedik el, a kolubarai körzetben , nemegész 100km-el Belgrádtól. A városi folyó abban a völgyben helyezkedik el, amelyen a kolubarai folyó folyik át. Váljevó mostmár a nagyobb és kifejletebb települések közé tartozik Szerbiába. A 2002-es leírás szerint Váljevónak 61.035 lakossa van, de az egész váljevói önkormányzatnak 61.761 lakossa van. 185m tengerszintfeletti magasságon helyezkedik el.
 
A szerb történelem során a Váljevónak sokszor szerepet játszottak a mozgalmakban a nemzeti felszabadulásért, de a hadvezérek és népvezérek mellett, sok iró, művész és tudós Váljevóból származik. Ugyanakkor ez a város a legrégibb városok közé tartozik Szerbiában . A Váljevó név először egy történelmi dokumentumba található megvigyázva a Történelmi arhivúmban Dubrovnikban , az 1393-as dátumon. Attól kezdve a településnek 600 évi megállapított folyamatos létezése van. Évszázadok során a város jókat és rosszakat élt át a történelmi kifejlődésé alatt. Az utóbbi időben, a területen átmenőleg, külömböző utazók Váljevót városnak, községnek, településnek még falunak is nevezték. Persze, arról az állapotról van szó, amelyet ők láttak amikor átmentek a v váljevói völgyön, de sok esetbe szo van a terminológiáról, ami idővel változott, megjelölve egy bizonyos időszakban egy, később másik fogalmat.
 
{{csonk-település}}
 
[[Kategória:Szerbia települései]]
== Földrajza ==
Váljevónak kedvező földrajzi fekfése van, amely tükröződik a közelben lévő több fontos utaknak, mint az Ibári autópálya, amely az Adriai-tenger, Bosznia és Hercegovina, Mačva és Vojvodina felé vezet, és még a vasútvonalak Belgrád-Bár és Váljevó-Loznica amely még építésben van. Emellett Váljevó csak 100km-el helyezkedik el Belgrádtól, Szerbia fővárosától, Váljevóban helyezkedik el a Váljevó Repülőtér, amely a jövőben valószínűleg az egész kolubarai körzetet szolgálni fogja.
 
Váljevóban a Jablanica és az Obnica folyó a Kolubara folypóba ömlik. A Kolubara folyóba , Váljevó területén még a Ljubostinja és a Gradac ömlik. Petnicában, 5km-el Váljevótól, találhatóak nyitott medencék, sportpályák kisebb sportoknak és egy mesterséges tó, a Pocibravi folyóban – találkozóhely a fürdőknek és horgászoknak.
=== Klíma ===
A váljevói környéknek relatívan stabil, mérsékelten-szárazföldi klímája van, egyes különlegességekkel, amelyek a klíma szubhumid és mikrotermál elemeiként jelentkeznek. A levegő középhőmérséklete Váljevóba 11°С. A leghidegebb hónap január,-0,2°С levegő középhőmérséklettel, de a legmelegebb hónap július, 21,4°С átlaghőmérséklettel. Legmagassabb valaha mért hőmérséklet 42,5°С, a legalacsonyabb -29,6°С. A légnyomás nagy változékonyságot mutat Váljevóban, a legnagyobb középértékkel októberbe és januárba, 998,3 mb és 998,0mb . A légnyomás rendkívüli közép átlagos értéke 1010,3mb januárba és 985,5mb decemberbe.

A levegő relatív páratartalma Valjevó területén, éves 74,6% átlagos ertékkel jelzi a levegő mérsékelt páratartalmát.

Átlagban, Váljevónak 198,9 napsütéses órával évente, illetve 44,8% potenciális napsugárzása van, a legnapossabb hónappal, júliussal (281,8 órával) és a legfelhősebbel, Decemberrel (68,6 órával). Váljevó csapadékának közép évi átlaga 785,7mm; a legesősebb hónap a június, 100,1mm, a legszárazabb pedig február, 45,9mm-el. Hó Váljevóban átlagban 30,9nap van. Hó a kolubarai és a tamvai medencében, évi átlagban 40napig40 napig. Átalában az első havas nap Váljevóban az 1.december 1. Az utolsó nap pedig, általában Váljevóban a március 16.március, a legmagassabb helyeken 1.május 1.
 
== A neve etimonológiája ==
Az idők alatt, a váljevói völgyben már léteztek települések, de mivel csak szondával végeztek régészeti kutatást, és azt kis területen, nehéz valamit mondani a karakterjáról és a területéről amit elfoglalt a mai városi tóval szemben, mint a folyamatos létezését, valamint a lehetséges régi nevekről. A legrégibb eddig ismert emlék Váljevó nevéről, a Dubrovniki arívumban van, az 1933-as év alatt. A név eredetéről még nincs megbízható történelmi adat. Létezik sok népi legenda van Váljevó nevének eredetéről. Az első azt meséli, hogy Váljevó a „vízmalmak”-ról kapta nevét, amelyek a kolubarai tengerparton hosszán. A másik szerint pedig, a Váljevó név a „tekercses ” földről, a váljevói völgyben. A harmadik pedig, Váljevó neve eredetét azzal magyarázi, hogy, amikor egy csoport szökevény szökött a törökö elől „legurultak“ a hegyekről a völgyekbe.
A népi hagyomány, a filológia, adott több hipotízist a neve eredetéről. Egyesek szerint, a Vályevó szó a latin „vallis” szóból ered, ami völgyet jelent. Mások szerint, a „val” szóból ered, a folyó miatt, amely elárasztotta a volgyet. Létezik egy hipotézis, amely szerint Váljevó az elfajult formai vár névből ered, amelynek létezése, valahol a Balkánon, a „Balba” név alatt, megjelölve a bizánci történelmi forrásoktól.
 
A sok tudományi fordítástól a legmegfelelőbb az, amely szerint a szó Váljevó, a birtokos melléknév régi szláv „Válj” név alakja. Azzal Váljevó kijelölne, hogy a város nagyszámú Válj nevű embereket birtokol, illetve a tulajdonol. Ez a hipotízis bebizonyul egy népi legendában, amely megemlít egy Valj nevű embert, amely birtokosa volt az első kocsmának, felépített a mai város területén, mint a Váljevic név létezéséről is szól.
 
== A története ==
A petnicai barlangon talált nyomok szerint, már a kőkorszakban léteztek települések a mai Váljevó területén. 1393-ban, amikor először meg lett említve a Váljevó név, ez a település már aktív kereskedő központok voltak a középkori Szerbiában, amelyekbe Dubrovnikból jöttek a kereskedők. Váljevó és Szerbia autonóm tartomány virágzása meg lett gátolva 1459-ben, amikor a középkori szerb állam az Oszmán Birobalom uralma alá esett. A 16.század közepéig Váljevó településének nagyobb része keresztény hitű volt, mig a 16.század második felében a település tulnyomó többsége muszlimán hitű volt. Az első szerb felkelés kitörése után, Váljevó az elsőnek felszabadított városok közé tartozik. Három és fél századdal később, újra szerb államá válik a szerb autonóm tartományban, de az állandó harc a függetlenség megmaradásáért és a gyengén kifejlett kereskedelmi gyakorlat a szerb lakosság között, megakadájozta a város gyors fejlődését. A felkelés lebukása után váljevó újra török kézbe került, de gyorsan bekövetkezett a második szerb felkelés, amelyben a szerbek Váljevót visszaszerezték. Akkor a muszlimánok száma csökkent a városban. Úgy lett feljegyezve 1826-ban,hogy csak váljevóban 150keresztény és 30muszlimán ház volt. [[1855]]-ben ki lett dolgozva Váljevó modernizálásnak a terve, amelyben az utcák derékszögben metszik egymást. Fel lett építve a hosszú távú fejlődések során, és azért azok az utcák amelyek előre voltak látva, ma is léteznek, jelképezve a mai Váljevó legszűkebb városi folyóját. A 20.században a város gyorsan kezdett el fejlődni. Akkor lett Váljevó indusztriális és kulturális központ. Az első világháború során, Váljevó közelében zajlott le a kolubarai csata, de maga a város egy nagy korház volt, ahol halottak és sérültek feküdtek, de olyan betegek is, amelyek a tifusz epidémiától betegettek meg. A [[második világháborúbanvilágháború]]ban nagy rombolásokat élt át a város, de a [[20.század]] végén is, amikor a [[NATO]] bombázta Jugoszláviát.
 
[[Kategória:Szerbia települései]]
<big>Created by : Edwin Szarvák</big>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Valjevo