„II. Montuhotep” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Fáraó infobox |név=II. Montuhotep |névváltozatok=Mentuhotep, Monthhotep, Monthhetep |előd=III. Antef |utód=III. Montuhotep |kép=MentuhotepII.jpg |ural…”
Címke: HTML-sortörés
 
24. sor:
 
Amikor a hatalom rá szállt, az uaszeti ([[Théba]]) királyok befolyási övezete már a [[Nílus]] első zuhatagától [[Hahninszu]] ([[Hérakleopolisz Magna]]) határáig terjedt. Mégis hosszú időbe tellt, amíg a [[X. dinasztia|X. dinasztiát]] végleg legyőzte, majd birodalmához csatolta a Deltavidék addig önálló, apró városkirályságait is. Csak uralkodásának tizennegyedik évében tört ki egy lázadás Abdzsuban, amely miatt hadba vonult, és ha már összeszedte a hadsereget, tovább is ment.
 
Hosszú idő után ő az első olyan uralkodó, aki [[vezír (ókori Egyiptom)|vezírt]] nevezett ki, a fél évszázad alatt legalább négy vezírt ismerünk: [[Bebi]], [[Dagi]], Ipi, Neheri. Az utóbbi egyben Unu kerület és [[Hmunu]] ([[Hermopolisz]]) város [[nomarkhész]]e is volt. A nomarkhészek újbóli megjelenése már nem hordozta magában a szétesés veszélyét, mert mindegyiküknél a személyes elsődleges volt, ezen kívül a hivatalnoki királyhű hivatalnoki kar szorosan felügyelte a kormányzókat. A királyi udvar szerkezete egyre jobban hasonlított az óbirodalmihoz, ismét megjelent a királyi testőrség, amelynek parancsnoka Dzsar volt. Kincstárnoka [[Meketré]], akinek sírjából szép hajómodell került elő.
 
Az északi sikerek lehetővé tettek már [[núbia]]i kalandokat is. [[Dejr el-Bahari]]ban egy olyan sírt tártak fel, amelyben hatvan elesett katonát temettek el. Ezek a harcosok Núbiában haltak meg, de testüket hazaszállították, hogy egyiptomi földben nyugodjanak. Ez a déli hadjárat ugyanabban az évben, a tizennegyedik uralkodási évben volt, mint az abdzsui lázadás. Azt nem tudni, van-e összefüggés a két esemény között. Elképzelhető, hogy a lázadók a hadsereg távollétét akarták kihasználni. Talán erről az eseményről beszél [[III. Heti]], amikor a [[Merikaré]]nek szóló intelmekben Abdzsu visszafoglalását említi, de ez nagyon bizonytalan. Annyi biztos, hogy Abdzsu sokáig ütközőzóna volt a X. és XI. dinasztia között.
 
A végső győzelem kivívásáról érdekes módon nincsenek információink. A X. dinasztia államának beolvasztása és a Deltavidék annektálása nagy jelentőségű események voltak, mégsem szerepelnek II. Montuhotep egyetlen feliratában sem.
 
Hosszú idő után ő az első olyan uralkodó, aki [[vezír (ókori Egyiptom)|vezírt]] nevezett ki, a fél évszázad alatt legalább négy vezírt ismerünk: [[Bebi]], [[Dagi]], Ipi, Neheri. Az utóbbi egyben Unu kerület és [[Hmunu]] ([[Hermopolisz]]) város [[nomarkhész]]e is volt. A nomarkhészek újbóli megjelenése már nem hordozta magában a szétesés veszélyét, mert mindegyiküknél a személyes lojalitás elsődleges volt, ezen kívül a hivatalnoki királyhű hivatalnoki kar szorosan felügyelte a kormányzókat. A királyi udvar szerkezete egyre jobban hasonlított az óbirodalmihoz, ismét megjelent a királyi testőrség, amelynek parancsnoka Dzsar volt. Kincstárnoka [[Meketré]], akinek sírjából szép hajómodell került elő.
 
== Építkezései ==