„I. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
46. sor:
Nagy Sándor ugyanez év [[június 10.|június 10-én]] meghalt, a királyságot visszamaradott féltestvére, [[III. Philipposz makedón király|III. Philipposz Arrhidaiosz]], és utószülött fia, a csecsemő [[IV. Alexandrosz makedón király|IV. Alexandrosz]] örökölte. A katonai főhatalom [[Perdikkasz]] kezébe került, [[Kraterosz (hadvezér)|Kraterosz]] pedig Philipposz gyámja és kincstárnok lett. Ptolemaiosz kezdettől fogva a birodalom feldarabolásának pártján állt, és véleményéről tetteivel adott tanúbizonyságot: már Nagy Sándor halálának évében tartományához csapta [[Küréné]]t. Perdikkasz ekkor úgy döntött, hogy az uralkodó holttestét az eredeti elhatározást megváltoztatva nem isteni atyja, [[Ámon]] mellé temetik Egyiptom földjén, hanem földi nemzője, [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] makedóniai sírjánál helyezik örök nyugalomra. Ptolemaiosz tisztában volt Alexandrosz maradványainak politikai jelentőségével, ezért [[i. e. 322|Kr. e. 322]]-ben [[Damaszkusz]]nál megtámadta a halottas menetet, elragadta a holttestet, és [[Memphisz]]ben adta meg neki a végtisztességet.
 
Időközben kialakult a Perdikkasz-ellenes koalíció: Kraterosz, Ptolemaiosz és [[Lüszimakhosz]] [[trákia]]i helytartó egyaránt [[Antipatrosz]], az [[európa]]i hadak [[sztratégosz]]ának (főparancsnok) egy-egy lányátleányát vette feleségül. (Ptolemaiosz feleségét Eurüdikének hívták.) Perdikkasz úgy döntött, hogy szembeszáll a kihívóival. Krateroszt ugyan sikerült levernie [[Anatólia|Kis-Ázsiában]] [[Eumenész]] [[kappadókia]]i helytartó segítségével, de a személyesen vezetett egyiptomi hadjárata kudarcba fulladt: saját tisztjei – [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|Szeleukosz]], [[Pheithón]] és [[Arrhidaiosz]] – megölték, majd felajánlották Ptolemaiosznak a kormányzói széket. Ő azonban továbbra is kitartott a birodalom felbontásának terve mellett, így visszautasította a felkérést.
 
[[I. e. 320|Kr. e. 320]]-ban Antipatrosz lett a kormányzó, azonban [[i. e. 319|Kr. e. 319]]-ben elhunyt. Utódjául nem [[Kasszandrosz]] nevű fiát, hanem [[Polüperkhón]]t, többek között a [[gaugamélai csata]] hősét nevezte ki. Polüperkhón hatalmát a legnagyobb hadvezérek nem fogadták el: elsőként Ptolemaiosz lázadt fel, és meghódította [[Szíria|Szíriát]] és [[Fönícia|Föníciát]], legyőzve azok helytartóját, [[mütilénéi Laomedón]]t. Föníciára támaszkodva hatalmas hajóhadat épített ki, és messze a legnagyobb hatalommal bírt a korszak politikájának alakítói között, ezt azonban józan mértéktartással eddigi szerzeményei biztosítására használta fel, nem pedig hódításra.