„Éjszaka” változatai közötti eltérés

Az '''éj''' vagy '''éjszaka''' a [[Nap]]nak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől, és a Nap deklinációjától, azaz az [[évszak]]októl függ. Az [[egyenlítő]] alatt az éj folyton 12 óráig tart, az egyenlítőn kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszúságú, és évenként csak kétszer ([[március 21.]] és [[szeptember 23.]]) egyenlő hosszúságú a nappal. A legrövidebb és leghosszabb éj a napfordulók ([[június 21.]] és [[december 21.]]) alkalmával áll be, amikor a Nap az egyenlítőtől messze áll észak-, illetőleg délfelé. A [[sarkkör]]ök alatt évente egyszer van 24 órai éj és egy félévvel rá, ugyanily tartamú nap. A pólusok alatt a nap és éj tartama egy félévet tesz ki és az északi póluson nappal van, ha a Nap az egyenlítőtől északra áll, azaz a nyári félévben. A pólus és poláriskör között az éj tartama 24 óra és egy fél év között változik és természetesen annál nagyobb, minél közelebb fekszik a hely a pólushoz. Csakhogy az É-vidéki éj a levegő sugártörése miatt tetemesen rövidebb és a szürkület által elviselhetőbb. Az éj kezdetének pontos csillagászati pillanatául azt az időpontot veszik, melyben a Nap középpontja a levegő sugártörésének tekintetbevételével a látóhatárt éri.