„Károlyi-kastély (Nagymágocs)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
67. sor:
A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a "Szabin nők elrablása" [[szökőkút]], amelynek eredetije [[Párizs]]ban látható. Az udvari részen a "Kisfiú hallal" szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a "Négy évszak" szoborcsoport is, amelynek talapzatára az [[1771]]-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely "Nimród" alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú [[filagória]] közepén is volt egykor szobor. A szobrot [[1945]]-ben összetörték. A parkban [[1966]]-ban egy új szobrot is elhelyeztek. [[Károlyi Imre]] lányát, [[Károlyi Consuelo]]t [[Ifjabb Horthy Miklós]] vette feleségül. A házaspárnak két gyermeke született. Azután, hogy [[Károlyi Consuelo]] és [[Ifjabb Horthy Miklós]] elváltak, a volt férj nem tehette be a lábát a kastélyba, csak a parkban találkozhatott lányaival. [[Károlyi Imre]] kedvenc virága az [[Orgona (növény)|orgona]] volt, és orgonavirágzás idején mindig le is jött a család Pestről Nagymágocsra. Károlyi Imre a kertészkedés is az időtöltései közé tartozott, és a park fáit saját kezűleg metszette. A gróf a faluban tejgazdasági részvénytársaságot is hozott létre. Károlyi az [[Első világháború|I. világháború]] után a harcokban elesett katonák özvegyeinek földet osztott, a hazatérő katonáknak pedig "vitézi telkeket" juttatott el.
A kastély személyzete Károlyi Imre idejében tizenkét főből állt, és mindenki pontos munkabeosztás szerint dolgozott, és a rezidencia élete főként az őszi nagy [[vadászat]]ok idején élénkült meg, ekkor előkelő külföldi vendégekkel népesült be a kastély, és néhány alkalommal [[Horthy Miklós]] kormányzó is vadászott itt.
A Károlyiak [[1910]]-ben a nagymágocsi templom szentélye alá új családi sírboltot építettek, és amelyre szintén gróf Károlyi Tibor halála miatt került sor, akit először a szentély bal oldalánál levő helyiségben temettek el, amelyhez viszont a püspök nem járult hozzá. Ezért készült el a kezdetben teljesen márványburkolatú (ma már csak márványpadlójú) új kripta. A [[kripta|kriptába]] helyezték el az [[194]]2-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt gróf [[Károlyi Gyula, ifj.|Ifjabb gróf Károlyi Gyulát]], valamint édesanyja, gróf [[Károlyi Imréné]] koporsóját is. Sokáig tartotta magát az a [[legenda]], amely szerint a templom kriptáját és a kastély pincéjét titkos alagút köti össze. A birtokon valóban találtak is több földalatti helyiséget a környéken, ezek azonban régi ciszternák és más célú üregek voltak. Azonban [[1955]]-ben körül rábukkantak az első Károlyi-rezidencia pincéjére is. Imre gróf [[1943]]-ban hunyt el, ekkor koporsóját a nagymágocsi kriptában nyugvó családtagok földi maradványaival együtt a II. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt [[Szatmár vármegye]]i [[Nagykároly]]ba, az ősi birtokra szállították, majd valószínűleg a [[kaplonyi család]]i sírboltban helyezték örök nyugalomra. A földbirtokos halála után harmadik fia, [[Károlyi Viktor]] vette át a mágocsi uradalom irányítását egy rövid időre.
[[Fájl:Nagymágocs Károlyi-kastély7.JPG|250px|jobbra|thumb|A kastély kapuja.]]
A [[Második világháború|II. világháború]] végén a grófi család elmenekült, a gazdátlan kastély berendezését nagyrészt elhordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. [[1944]] nyarán a front közeledtével a kastélyban a [[Magyar Királyság|Magyar Királyi]] 113. sz. tábori (kötöző) kórházat helyezték el az épületben. [[1945]]-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket, és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd: